A kormányzat sikerként értékeli az EKÁER bevezetését, és valóban láthatóak már az elmúlt hónapokban olyan fejlemények, amelyek arra engednek következtetni, hogy az elmúlt évek intézkedései nem múltak el nyom nélkül és sikerült jelentősen kifehéríteni a magyar gazdaság eddig szürkén, vagy feketén működő részeit. Ön is egyetért ezzel a vélekedéssel?
Az egyes adórendszerekben három fő területre lehet az adóztatást koncentrálni: a foglalkoztatás, a jövedelmek, illetve a fogyasztás adóztatására. Magyarországon a gazdaságpolitika tudatosan a fogyasztás megadóztatására helyezi a hangsúlyt, ebből fakad a 27 százalékos általános áfakulcs, amely a legmagasabb az Európai Unióban. Ezzel szemben a társasági adó az adóalap 500 millió forintot nem meghaladó részére 10 százalék, mely kiugróan alacsony mérték a fejlett országok jövedelem adó terheléseit figyelembe véve. Mivel az adóbevételek meghatározó hányada a fogyasztási adókból és ezen belül is az áfából folyik be a büdzsébe, Magyarországon arra kell ügyelni, hogy az ebből származó, közel 3000 milliárd forintos bevétel megbízhatóan beérkezzen a költségvetésbe, és az adómérték további emelése nélkül, az adóztatás alapjának kiszélesítésével, lehetőleg elsődlegesen önadózás útján további befizetéseket realizáljanak.(Ez még azért messze nem működik tökéletesen, hiszen a becslések szerint minden negyedik áfaforintnak bottal ütheti a nyomát az adóhatóság.)
Az online kasszák, illetve az EKÁER ebben szolgálja az állam – illetve a költségvetés érdekeit. A nemrégiben elfogadott személyi jövedelemadó és a sertés tőkehúsok áfájának csökkentése, illetve a családi adókedvezmény megemelésének hatására a költségvetés bevételei 2016-ban várhatóan mintegy 150 milliárd forinttal csökkennek, ezt a kiesést a kormányzat elsősorban az áfa bevételekből kompenzálhatja. Az már tavaly is látható volt, hogy az új eszközökkel ez pótolható, hiszen 2014-ben az előző évhez képest- nagyrészt az online pénztárgépek bevezetésének hatására - 226 milliárd forinttal nőttek az áfa bevételek. Mivel idén az első negyedévben – a tavalyi év azonos időszakához képest - már 68 milliárd forintos pluszbevételt hozott az áfa, ami már az újonnan bevezetett EKÁER-nek is köszönhető, úgy érzem nem alaptalan az a kormányzati elvárás, hogy a bevételi oldalon sikerül hozni a számokat.
Minden bevezetésnek vannak gyermekbetegségei: nincs olyan rendszer, ami mindenkinek tetszik a piacon. Mivel a jogi háttérszabályozás több, a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott rendeletben, illetve az adózás rendjéről szóló törvényben található meg, és elsősorban az adózási nyelvezethez nem szokott logisztikai ügyintézőknek, fuvarozóknak kellett megbirkóznia a normaszöveggel, ezért a jogértelmezésben és a használatban akadtak nehézségek.
A fuvarozóknál is tapasztalható az átrendeződés. Bizonyos kockázatos termékek tekintetében, melyek jellemzően érintettek voltak áfa visszaéléssel, színlelt szállítási tevékenységgel, és amelyekre az EKÁER kiemelt figyelmet fordít, a megrendelések száma csökkent, ugyanakkor az összrendelések száma érdemben nem változott. Ennek oka az lehet, hogy azok a fuvarozó cégek, amelyek az áfa csalásokban való közreműködésre szakosodtak, egyszerűen nem voltak versenyképesek a normál piacon a tisztességesen és hatékonyan működő vállalkozásokkal szemben.
A transzparensen működő adóalanyi kör visszajelzései tehát alapjában pozitívak, különösen most, hogy az elmúlt hónapokban módosított szabályok egyszerűsítették a rendszer alkalmazását.
Vannak azért a rendszernek árnyoldalai is?
Éppúgy, ahogy az adózói kör is tanulja az alkalmazást, úgy a NAV-nak is kellett egy kis idő a speciális ellenőrzési technikák kialakításához. Képzeljük csak el azt az azonnali ellenőrzési helyzetet, amikor többféle árut, termékegységet szállít a kamion. Nem mindig egyszerű egy ellenőrzés során eldönteni, hogy mire kell(ett volna) EKÁER-számot kérni, mire nem, mi van az értékhatár alatt, így akár egy-két órát is igénybe vehetett egy-egy fuvarozás közben végzett ellenőrzés. Most már azonban olyan visszajelzéseket kapunk, hogy jelentősen rövidültek az ellenőrzések időtartamai, így csökkent a fuvarozók, megbízók által stresszhelyzetként megélt időszak is.
Az adóhivatal most már valóban valós időben képes ellenőrizni az áruforgalmat, hiszen az EKÁER bejelentések és a HU-GO (e-útdíj) rendszer adataiból a NAV már nemcsak azt tudja, hogy egy fuvarozási tevékenységben közreműködő jármű merre halad, hanem azt is, hogy mit szállít, kik az érintettek, továbbá a magyar útszakaszban pontosan hol tart a szállítási eszköz. A rendszer bevezetésével így a NAV tovább élesítheti a kockázatkezelési rendszerét, és pontosabban felmérheti a valódi kockázatokat. Az olyan társaságok például, amelyek néhány hónapja alakultak, nagy összegben forgalmaznak, vagy váratlanul nagy forgalomnövekedést érnek el, gyakoribb intenzitással számíthatnak ellenőrzésekre. Az adóhatóság számára ugyanígy gyanús körülmény lehet, ha a vállalkozás székhelye olyan helyszínre van bejelentve, ahol több száz cég „működik” egy címen, vagy olyan tulajdonosa van, akinek adózási előéletében komoly adókockázatok mutathatóak ki. A NAV ezen vállalkozások kockázatos tevékenységére képes lesz gyorsabban reagálni, és szükség esetén vizsgálatot elrendelni az érintett cégeknél. Összességében elmondható, hogy a rendszer most már működik és használható, de néhány finomítás még elképzelhető.
Egyrészt a NAV finomíthatja a kockázatkezelési rendszerét, hogy a transzparens cégeket kisebb valószínűséggel terheljék az ellenőrzések, míg a visszaélésekben közreműködőket a lehető leggyakrabban kiszűrhessék. Ennek keretében elképzelhető olyan technikai fejlesztés is, hogy a HU-GO kamerák mellé automatikus tömegmérő pontokat fognak kihelyezni, így nemcsak az egyes ellenőrzések során, hanem minden ilyen ponton mérhető lesz egy kamion össztömege. Ezzel lehetetlenné válik az a gyakorlat, hogy egy, az országon papíron csak áthaladó, tranzitforgalmat bonyolító áruszállító lepakolhasson bejelentés nélkül egy magyarországi telephelyen.
A jövőben elképzelhető a kockázati termékek körének kibővítése, bekerülhetnek olyan termékek, mint például a csokoládé, a lekvár, a gyümölcslevek, az infokommunikációs termékek, a nyomdaipari, a háztartási gépek. Mivel a kockázatos termékek forgalmazásának egyes eseteinél kockázati biztosíték nyújtása kötelező lehet, és ezen pénzügyi terhet csak azok kerülhetik el, akik benne vannak a minősített adózói körben, vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban, így a vállalkozásoknak figyelnie kell, hogy a feltételeknek való megfelelés esetén kérjék az adatbázisokba történő felvételt.