Az egekig felértékelődött a diákmunka, szinte nincs olyan szakterület, ahol ne fogadnák örömmel, sőt ne várnák repesve a fiatalokat. Az építkezéstől kezdve szinte mindenhol mesésnek tűnő fizetést ígérnek a fiataloknak. Félő, hogy a jó pénz reményében sokan felelőtlenül belevágnak olyasmibe is, ami esetleg meghaladja a fizikai erejüket, állóképességüket, stb. – hívja fel a figyelmet a jelenség veszélyeire a CLB biztosítási alkusz cég.
A diákok iránti igény miatt felfokozott hangulatban viszont szó sem esik egy fontos dologról, nevezetesen arról, hogy éppen ebben az időszakban mennyire fontos egy jó biztosítás, hiszen – sajnos – a diákmunka gyakran sérülésekkel jár – magyarázza Németh Péter, az alkuszcég kommunikációs és online értékesítési igazgatója. Tapasztalatlanok, esetleg figyelmetlenek és természetesen gyakorlatlanok a diákmunkások, pedig idén vélhetően minden eddiginél többen szegődnek majd el, akár nehéz fizikai munkára is, mert ez utóbbiért még az egyébként is jelentősen felkúszott óradíjaknál is többet adnak.
Külföldre mennének
A fiatalok nagy többsége külföldre szerződne el a nyárra – olvasható egyre több közvélemény-kutatásban. Félő azonban, hogy rájuk is igaz az általános megállapítás: minden második magyar biztosítás nélkül utazik. Márpedig a külföldi idénymunkára készülőknek, még a diákmunkásoknak is kiemelten fontos utasbiztosítást kötni – figyelmeztet a CLB szakértője. Rájuk ugyanis a néhány hetes munka során legalább annyi – ha nem több – veszély leselkedik, mint a turistákra. Ezért a külföldi és a belföldi munkára készülőknek is be kell jelenteniük a biztosítójuknál, amikor szerződést kötnek, hogy dolgozni fognak.
Utasbiztosítás: kikerülhetetlen
A cég tapasztalatai szerint nem lehet eleget beszélni az utasbiztosítás fontosságáról, különösen a nagy nyári turistaszezonban, hiszen annak egy balesetben, s következményeiben – mentő, orvosi ellátás, kórház, hazaszállítás, stb. – felbecsülhetetlen értéke van. Azt, hogy valójában m ennyit ér a biztosítás, a saját bőrükön érzik azok, akik e nélkül utaznak, s balesetet szenvednek.
A határon túli orvosi ellátás és egyéb kiegészítő segítség végösszege ugyanis alapesetben, bonyodalmaktól mentes lefolyásban is elérheti a több százezer forintot. A kiegyenlítésre két lehetőség van: a biztosító rendezi vagy maga a sérült fizet. Az ellátó országnak mindegy, honnan érkezik a pénz, ám egy biztos: még a milliós tételt is behajtja a szerencsétlenül járt turistán, hiába nem volt biztosítása.