Kép: SXC

Azok a munkavállalók, akik az utóbbi néhány évben fejezték be a tanulmányaikat, és kerültek ki a munkaerő-piacra, teljesen új szokásokat és viselkedési mintákat hoznak magukkal a munkahelyekre, mint elődeik. Ilyen például az az elvárás, hogy bármikor, bárhonnan, bármilyen eszközről hozzáférjenek a munkájukhoz szükséges erőforrásokhoz valamilyen egyszerűen használható alkalmazáson keresztül – ahogyan a magánéletükben is megszokták, hogy mindenről azonnal értesülnek, és minden információ azonnal rendelkezésükre áll. (Ez egyébként komolyan megéri a cégnek.) Ha ezt biztosítják számukra, az növeli a hatékonyságot, de komoly biztonsági kérdéseket is felvet.

A modern vállalatok számára nem lehet kérdés, hogy lépést akarnak-e tartani ezzel a változással, hiszen így motivált marad a munkaerő, és hatékonyabban tudja végezni a munkáját, ami versenyelőnyt jelent a cég számára. A lehetőségek megteremtéséhez azonban szükség van időbeli és anyagi ráfordításokra, valamint a biztonsági kérdésekkel is számolni kell. (Ez bármilyen meglepő, éppen a kisvállalkozásokat érinti kellemetlenül, mert az internet rosszfiúi kimondottan rájuk vadásznak mostanában.)

Bonyolult jelen

A múltban egy átlagos munkahely egy irodaépületben található terület volt, ahol az emberek a munkájuk nagy részét a vállalat tulajdonában álló, a vállalat által felügyelt számítógépen végezték, és minden szükséges IT-erőforrást és -alkalmazást egy körültekintően védett és üzemeltetett vállalati hálózaton keresztül értek el. Az ilyen jellegű környezetben viszonylag egyszerű volt szabályokat létrehozni és betartatni, illetve szigorúan felügyelni a hozzáféréseket és a megfelelőségi előírások teljesítését. Amikor pedig a dolgozók távoli helyről végezték a munkájukat, továbbra is az IT-szakemberek dönthették el, hogyan kapcsolódhatnak a hálózathoz az alkalmazottak, és mihez férhetnek hozzá.

Mostanra ez gyökeresen megváltozott. Manapság bármi munkahelynek számít a felhasználók szemében, ahol rendelkezésre áll internet, illetve egy számítógép vagy hordozható okoseszköz. Ugyanakkor bárhonnan is dolgozzanak, azonnali elérést és rugalmas környezetet akarnak. A legújabb generáció számára teljesen természetes, hogy maguk keresik meg a megoldást minden problémára: letöltik a kívánt applikációt egy alkalmazásboltból, kiválasztják a számukra legjobban használható felhőalapú szolgáltatást, csatlakoznak a legközelebbi, nyilvános Wi-Fi hálózathoz, valamint Google-ön kutatják fel a válaszokat kérdéseikre. Ha az IT-részleg nem biztosítja számukra a gyors és hatékony megoldásokat, akkor a legegyszerűbb utat választva, akár a szabályokat megkerülve a saját kezükbe veszik a dolgot, ami viszont veszélyekkel jár.

Mindazonáltal, ha megfelelően szabályozzák, a BYOD jelentős előnyökkel szolgálhat: a BYOD-t támogató irányelvekkel rendelkező vállalatok a telekommunikációs számlájuk 17 százalékos csökkenéséről adtak számot éves szinten – ez majdnem 7 millió eurót jelent vállalkozásonként. Ráadásul a BYOD-t támogató szabályozást alkalmazó vállalatok 46 százaléka úgy nyilatkozott, hogy mindennek eredményeként az alkalmazottak aktívabb szerepvállalást tanúsítottak, 40 százalékkal javítva a termelékenység szintjét.

Helyezzük a felhasználót a középpontba!

Egyszerű megoldásnak tűnhet, ha mindent megtiltunk a felhasználónak, ám ez a hatékonyság és a motiváció romlásához vezethet. A munkavállalói szokások változására egy modern vállalatnál nem nehézségként, hanem lehetőségként tekintenek.

A központi kérdés tehát az, hogyan biztosíthatjuk a munkatársak számára a szükséges lehetőségeket ahhoz, hogy földrajzi és időbeli kötöttségek nélkül dolgozgassanak anélkül, hogy a biztonsági és megfelelőségi szabályokat felrúgnánk. A megoldáshoz arra van szükség, hogy az IT-részlegek és az általuk támogatott munkatársak között megváltozzon a viszony, és a szigorú, eszközközpontú felügyeleti hozzáállás helyett egy olyan felhasználó-központú megközelítés jelenjen meg, amely biztonságos és megfelelő hozzáférést kínál bármilyen munkakörnyezetben.