A NAV már 2012-ben közzétett egy tájékoztatót a kérdésben, ennek ellenére még mindig gyakran találkozunk olyan esettel, hogy ezt a társaságok és a kiküldöttek figyelmen kívül hagyják, és amennyiben valaki kevesebb mint 183 napig dolgozik kiküldöttként Magyarországon úgy, hogy a bért a külföldi munkáltatótól kapja, akkor Magyarországon nem fizetnek szja-t, és úgy gondolják, hogy helyesen járnak el a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján. Ez azonban nem feltétlenül igaz!
A kettősadós-egyezmények alapján a munkaviszonyból származó jövedelem főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti államban adóköteles.
1. Kiküldöttekre vonatkozó szja-kivétel-szabály
Az egyezmények tartalmaznak egy kivételszabályt, amely szerint nem a munkavégzés helye szerinti államban, hanem a magánszemély illetősége szerinti államban kell a bér utáni adót megfizetni, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- a magánszemély 183 napnál kevesebb napot tölt a munkavégzés helye szerinti államban (a 183 napot egyezménytől függően vagy adóéven belül vagy bármely 12 hónapos időszak viszonylatában kell vizsgálni); és
- a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, amelyik nem belföldi illetőségű a munkavégzés helye szerinti államban; és
- a díjazás költségét nem a munkáltatónak a munkavégzés helye szerinti államban lévő telephelye viseli.
Az adókalkuláció, adóbevallás készítése során továbbá az is vizsgálandó, hogy van-e olyan adókedvezmény, amelyet a magánszemély érvényesíteni tud.
2. Gazdasági munkáltató esetén a kivételszabály nem alkalmazható
A Magyarországra érkező kiküldöttek esetén nem elegendő a fenti három kritériumot megvizsgálni,
A gazdasági munkáltató személyének beazonosítása során elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a kiküldött munkavállaló tevékenysége szervesen integrálódik-e a fogadó társaság tevékenységébe. Ez az úgynevezett integrációs teszt. Ha e teszt alapján a jogi és a gazdasági munkáltató személye elválik egymástól, további az OECD Modellegyezmény Kommentárban és NAV-állásfoglalásban leírt szempontokat kell figyelembe venni.
A gazdasági munkáltató személyének meghatározása rendkívül komplex, összetett feladat, amelyet mindig egyedileg kell elvégezni, és az OECD által javasolt szempontok egyikét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Előadóművészek, sportolók magyarországi szja-kötelezettsége
A külföldi előadóművészek, sportolók tipikusan azok közé tartoznak, akik jellemzően kevés időt töltenek Magyarországon, akár csak néhány órát vagy napot, ennek ellenére hazánkban adófizetési és adóbevallási kötelezettségük keletkezhet. A legtöbb kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján ugyanis amennyiben Magyarországon személyesen előadó-művészeti, illetve sporttevékenységet fejtenek ki, az erre tekintettel juttatott jövedelem Magyarországon lesz adóköteles!
Ez még abban az esetben is igaz, ha a díjazást nem közvetlenül a művésznek vagy a sportolónak fizetik ki, hanem pl. az ő ügynökeiknek, illetve ha az adott produkciót bevonják a magyar közvetett filmtámogatási rendszerbe.
A fentiek alapján levonható a következtetés, hogy azokra a külföldi magánszemélyekre is vonatkozhat az szja-fizetési és május 20-i szja-bevallási határidő, akik Magyarországon csak rövid ideig folytatnak jövedelemszerző tevékenységet, és magyar társasággal nem állnak munkaviszonyban.