Nem egyszerű a blockchain technológiát elmagyarázni (sőt az újságírónak sem egyszerű megérteni), de próbáljuk meg szakavatott népszerűsítőik írásait felhasználva felvázolni, miről is van szó. Ugye adva van az internet. Szervezközpontok működtetik. Decentralizált hálózat. Ennek koncepcióját, ezt az elmúlt húsz év tapasztalatai már belénk itatták.
De ahhoz, hogy megértsük a bitcoin forradalmi jellegét, kicsit át kell tekintenünk a pénzkibocsátás történetét.
Nagyjából négyezer éve kezdődött a pénzhasználat története. A pénz nemcsak értékmérő, értékhordozó és kereskedelmi eszköz, hanem kormányzati funkció is. A kormány bocsáthat ki fizetőeszközt, amivel szervezi, megszabja, ösztönzi és kontrollálja az adott nemzet polgárait. Egyiptomban az aranyrúd, Mezopotámiában az ezüst töltötte be a sztenderd értékmérő és értékhordozó eszköz szerepét. Természetesen a hatalom birtokosai rendelkeztek ezekkel. A 11. században, a középkori Angliában az uralkodó úgy döntött, hogy "szabad pénzverde" szolgáltatást végez a polgárok számára - nevével ellentétben egy bizonyos díjért cserébe. Akinek volt nemesféme, az bevihette és érmét, vagyis fizetőeszközt vertek belőle. Leszurkolt egy kis pénzt e szolgáltatásért, aztán vitte haza a pénzét.
A pénzre szüksége volt a királyi udvaroknak, hogy be tudják szedni az adót. A 17. századi Angliában azonban a sok külföldi hadjárat miatt kevés volt az ezüst érme. Az uralkodóház tehát létrehozta a Bank of Englandot, ami egy magán intézmény. Ez már bocsáthatott ki kölcsönöket, ami a pénzteremtés és a tőkekreálás egyik formája. Persze a hiteleket az állam vette fel. A bank pedig kamatot számolt fel a kölcsönökre, tehát érdekében állt hiteleznie.
A királyi udvar papírbankókat is nyomtatott, vagyis új fizetőeszközt kreált és igényt is teremtett rá: ezzel kellett az alattvalóknak befizetni az adót. Ez okot adott az embereknek arra, hogy megőrizzék a pénzt, hogy állandóan legyen valamennyi belőle a birtokukban, ahelyett, hogy rögtön elcserélték volna ezüst vagy arany érmékre. Az aranyalapú pénzrendszerből Nixon alatt lépett ki az Egyesült Államok. Azóta annyi pénzt nyomtat az államkincstár és Pénzügyminisztérium kettős funkcióját ellátó Federal Reserve, amennyit a vezetője jónak gondol. A kibocsátott pénzt nem kell a kormány aranyrúd-állományához szabnia. Az arany és a dollár szétválasztása 1971-ben nyitotta meg a beválthatatlan papírpénz (fiat currency) és a mozgó kamatlábak korszakát. A pénz értékét tehát az iránta való kereslet szabja meg. Önmagában a bankó nem ér semmit. Nincs önmagában való (intrinsic) értéke.
Meghekkelhető a bitcoin?
A bitcoin digitális fizetőeszköz, aminek szintén nincs önmagában való értéke. De az, ahogy létrehozzák ("bányásszák") és ahogy gazdát cserél, az teljesen másképp működik, mint az állami monopólium révén kibocsátott pénznemek. A hagyományos pénzügyi rendszerben a kormány a nemzeti bankon keresztül központi főkönyvekben iktatja a pénzkibocsátásokat és hogy ki mennyit birtokol. A rendszer tehát centralizált.
A bitcoint lehetővé tevő blockchain-technológiában nincs ilyen központi főkönyv. Nem egyetlen központi entitás menedzseri a kibocsátást, ami még a digitális rendszereknél, mint például a PayPal is megfigyelhető. A blockchain szakít ezzel a központi szisztémával. A főkönyvet tulajdonképpen szétosztja több ezer komputer (úgynevezett node, vagyis csomópont) között, melyek a hálózatot alkotják. Mindegyik csomópontnak van egy letöltött másolata az egész blockchain-hálózat állapotáról szóló adatbázisnak. (Az adatbázis szót nem igazán használják ebben az összefüggésben, jobb híján használom ezt, a főkönyv szinonimájaként.)
Ha egy rosszindulatú hackergárda tagjai hamis tranzakciót akarnak bevinni a rendszerbe és ehhez megkaparint egy csomópontot, hogy módosítsák a múltbeli tranzakciókat, csak az adott csomópont főkönyvmásolatát tudnák meghamisítani. Ha ez megtörténne, a többi csomópont észlelné az eltérést és azonosítaná a manipulálási, hamisítási szándékot. A többi csomópont azonnal ignorálná a hamisított főkönyvet.
Ez a metódus megszünteti az igényt a központi szabályozószerv, de valójában a bizalom iránti igényt is kiiktatja.
A többezer csomópont és a nagyszámú, letöltött főkönyv-frissítések miatt nincs tehát egyetlen sérülékeny pontja a hálózatnak. Illetve van: ha a csomópontok legalább 51 százalékát meghekkelik és a hackerek átveszik felette az irányítást. Akkor baj van, mert ilyenkor a többségi konszenzus módosul. Akár manipulálható, hamisítható is.
Energiaigényes
A bitcoin nem végtelen fizetőeszköz. A "bányászása" -ami annyit tesz, hogy összecsoportosítják a legutóbbi tranzakciókat és ezt az adattömeget egy új "blokkba" csomagolják- csak nagy teljesítményű komputerekkel végezhető, ez sok pénzbe kerül, ezért sűrűn és nagy mennyiségben nem tudnak létrehozni egy-egy új bitcoint. Ez igazából a rendszer demokratizáltsága ellen hat, hiszen a pénzkreálók köréből a többség kiesik. Több ezer dolláros hardver, nagy teljesítmény számítógép és nagy energiafogyasztás kell hozzá. Annyiból viszont ez kedvező, hogy ami nem fordul elő túl nagy számban (a bitcoin maga), arra nagyobb az igény. Tehát annak ténye, hogy kisebb a kínálat, mint amekkora a kereslet rá, értékkel ruházza fel a bitcoint.
Persze bajok is vannak, a minap meghekkelték a rendszert (nagy számú csomópont felett vették át az irányítást rosszindulatú hackerek), a kockázat miatt zuhanni kezdett az árfolyam. Eleve nagy volatilitást, kilengéseket mutat a bitcoin-árfolyam amióta létezik ez a kriptovaluta. Bűnözők is használják a bitcoint, ebben kérik a váltságdíjat, mert így nem kell a hagyományos bankrendszerben számlát nyitniuk (de még a PayPalon sem).
A hálózatiság ereje és hitelessége
Annyi azonban biztos, hogy a blockchainnek "mélyreható kihatásai vannak arra nézve, a nemzetállamok hogyan tudják irányítani az embereket". Magyarán a blockchain csökkenti a kormányok hatalmát és átruházza annak egy részét az egyénekre. A minap egy vallást is alapítottak a blockchainre, s Amerikában az is felmerült, hogy a tőzsdék működtetétét blockchain-technológiákra raknák át.
Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) 2018 június elején biztost nevezett ki a kriptovaluták felügyeletére és a fejlődő szektor szabályozására. A Valerie A. Szczepanik által betöltött állásnak hosszú neve van: the Securities and Exchange Commission (SEC) named Szczepanik its Associate Director of the Division of Corporation Finance and Senior Advisor for Digital Assets and Innovation for Division Director Bill Hinman. Rövidítése valószínűleg ez: ADDCFSADAIDDBH...