Megdönti a kormányok hatalmát a bitcoin?

A bitcoinban nemcsak az a lényeg, hogy a nemzeti bankoktól függetlenül bocsát ki digitális fizetőeszközt a jónép, hanem hogy egy forradalmi technológia és rendszer működteti. Ez a blockchain, ami nem múló jelenség, sok mindent fognak rögzíteni, könyvelni, archiválni és működtetni vele. Már vallás is működik blockchain-technológiával.

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem egyszerű a blockchain technológiát elmagyarázni (sőt az újságírónak sem egyszerű megérteni), de próbáljuk meg szakavatott népszerűsítőik írásait felhasználva felvázolni, miről is van szó. Ugye adva van az internet. Szervezközpontok működtetik. Decentralizált hálózat. Ennek koncepcióját, ezt az elmúlt húsz év tapasztalatai már belénk itatták.

De ahhoz, hogy megértsük a bitcoin forradalmi jellegét, kicsit át kell tekintenünk a pénzkibocsátás történetét.

Tudatos manipuláció áll a bitcoin zuhanása mögött
Az árak tudatos manipulálása állhatott a Bitcoin és más, nagy virtuális fizetőeszközök értékének zuhanása mögött, mutatja amerikai és brit szakemberek vizsgálata. A hír tovább nyomta lefelé a Bitcoin árfolyamát.
Mi is a pénz?

Nagyjából négyezer éve kezdődött a pénzhasználat története. A pénz nemcsak értékmérő, értékhordozó és kereskedelmi eszköz, hanem kormányzati funkció is. A kormány bocsáthat ki fizetőeszközt, amivel szervezi, megszabja, ösztönzi és kontrollálja az adott nemzet polgárait. Egyiptomban az aranyrúd, Mezopotámiában az ezüst töltötte be a sztenderd értékmérő és értékhordozó eszköz szerepét. Természetesen a hatalom birtokosai rendelkeztek ezekkel. A 11. században, a középkori Angliában az uralkodó úgy döntött, hogy "szabad pénzverde" szolgáltatást végez a polgárok számára - nevével ellentétben egy bizonyos díjért cserébe. Akinek volt nemesféme, az bevihette és érmét, vagyis fizetőeszközt vertek belőle. Leszurkolt egy kis pénzt e szolgáltatásért, aztán vitte haza a pénzét.

A pénzre szüksége volt a királyi udvaroknak, hogy be tudják szedni az adót. A 17. századi Angliában azonban a sok külföldi hadjárat miatt kevés volt az ezüst érme. Az uralkodóház tehát létrehozta a Bank of Englandot, ami egy magán intézmény. Ez már bocsáthatott ki kölcsönöket, ami a pénzteremtés és a tőkekreálás egyik formája. Persze a hiteleket az állam vette fel. A bank pedig kamatot számolt fel a kölcsönökre, tehát érdekében állt hiteleznie.

A királyi udvar papírbankókat is nyomtatott, vagyis új fizetőeszközt kreált és igényt is teremtett rá: ezzel kellett az alattvalóknak befizetni az adót. Ez okot adott az embereknek arra, hogy megőrizzék a pénzt, hogy állandóan legyen valamennyi belőle a birtokukban, ahelyett, hogy rögtön elcserélték volna ezüst vagy arany érmékre. Az aranyalapú pénzrendszerből Nixon alatt lépett ki az Egyesült Államok. Azóta annyi pénzt nyomtat az államkincstár és Pénzügyminisztérium kettős funkcióját ellátó Federal Reserve, amennyit a vezetője jónak gondol. A kibocsátott pénzt nem kell a kormány aranyrúd-állományához szabnia. Az arany és a dollár szétválasztása 1971-ben nyitotta meg a beválthatatlan papírpénz (fiat currency) és a mozgó kamatlábak korszakát. A pénz értékét tehát az iránta való kereslet szabja meg. Önmagában a bankó nem ér semmit. Nincs önmagában való (intrinsic) értéke.

Kép: Pixabay

Meghekkelhető a bitcoin?

A bitcoin digitális fizetőeszköz, aminek szintén nincs önmagában való értéke. De az, ahogy létrehozzák ("bányásszák") és ahogy gazdát cserél, az teljesen másképp működik, mint az állami monopólium révén kibocsátott pénznemek. A hagyományos pénzügyi rendszerben a kormány a nemzeti bankon keresztül központi főkönyvekben iktatja a pénzkibocsátásokat és hogy ki mennyit birtokol. A rendszer tehát centralizált.

A bitcoint lehetővé tevő blockchain-technológiában nincs ilyen központi főkönyv. Nem egyetlen központi entitás menedzseri a kibocsátást, ami még a digitális rendszereknél, mint például a PayPal is megfigyelhető. A blockchain szakít ezzel a központi szisztémával. A főkönyvet tulajdonképpen szétosztja több ezer komputer (úgynevezett node, vagyis csomópont) között, melyek a hálózatot alkotják. Mindegyik csomópontnak van egy letöltött másolata az egész blockchain-hálózat állapotáról szóló adatbázisnak. (Az adatbázis szót nem igazán használják ebben az összefüggésben, jobb híján használom ezt, a főkönyv szinonimájaként.)

Blockchain-vallás
A hagyományos vallások lényege, hogy centralizáltak, s az egyházfők dekrétumai szabályozzák a hívők spirituális életét és a rituálékat. Matt Liston, a blockchain-alapú jóslat-platform, az Augur volt vezérigazgatója létrehozott egy vallást, ami pont az egyházi rendszer merevségét küszöböli ki. (Liston egyébként nem jó hangvételben vált meg előző munkahelyétől, 152 millió dollárra perelte a céget.) Az Ethereum-blockchainen működő vallást, a 0xΩ-t (aminek kiejtését illetően is tanácstalan a szaksajtó: zéró x omega vagy nulla szorozva végtelennel?) május 19-én mutatták be a New York-i New Museumban, ahol 40 kinyomtatott példányát is kiosztották a vallás filozófiáját nyújtó "flame papernek". (Ez is elég érthetetlen kifejezés.) A vallás megengedi a felhasználóknak, hogy beleszóljanak a dogmákba, módosítsák az említett dokumentumban foglalt hitrendszert, míg a hagyományos egyházaknál minden felülről lefelé működik, a hierarchia csúcsán lévő egyházfő szabja meg az irányvonalat, nyilvánít egyes nézeteket érvényes dogmáknak, másokat eretnek hiedelmeknek. A 0xΩ azt is lehetővé teszi majd, hogy a hívők adományokat juttassanak jótékonysági célokra.
Minden egyes tranzakcióval frissül az adatbázis, illetve főkönyv. Ebben rejlik erőforrásigényes volta a rendszernek. Bármi történik, az egész rendszer bemozdul, adat áramlik, letöltés történik. Minden egyes tranzakció mozgásba hozza az egész hálózatot. Vagyis frissített főkönyvek ezrei futnak össze-vissza állandóan.

Ha egy rosszindulatú hackergárda tagjai hamis tranzakciót akarnak bevinni a rendszerbe és ehhez megkaparint egy csomópontot, hogy módosítsák a múltbeli tranzakciókat, csak az adott csomópont főkönyvmásolatát tudnák meghamisítani. Ha ez megtörténne, a többi csomópont észlelné az eltérést és azonosítaná a manipulálási, hamisítási szándékot. A többi csomópont azonnal ignorálná a hamisított főkönyvet.

Ez a metódus megszünteti az igényt a központi szabályozószerv, de valójában a bizalom iránti igényt is kiiktatja.

A többezer csomópont és a nagyszámú, letöltött főkönyv-frissítések miatt nincs tehát egyetlen sérülékeny pontja a hálózatnak. Illetve van: ha a csomópontok legalább 51 százalékát meghekkelik és a hackerek átveszik felette az irányítást. Akkor baj van, mert ilyenkor a többségi konszenzus módosul. Akár manipulálható, hamisítható is.

Energiaigényes

A bitcoin nem végtelen fizetőeszköz. A "bányászása" -ami annyit tesz, hogy összecsoportosítják a legutóbbi tranzakciókat és ezt az adattömeget egy új "blokkba" csomagolják- csak nagy teljesítményű komputerekkel végezhető, ez sok pénzbe kerül, ezért sűrűn és nagy mennyiségben nem tudnak létrehozni egy-egy új bitcoint. Ez igazából a rendszer demokratizáltsága ellen hat, hiszen a pénzkreálók köréből a többség kiesik. Több ezer dolláros hardver, nagy teljesítmény számítógép és nagy energiafogyasztás kell hozzá. Annyiból viszont ez kedvező, hogy ami nem fordul elő túl nagy számban (a bitcoin maga), arra nagyobb az igény. Tehát annak ténye, hogy kisebb a kínálat, mint amekkora a kereslet rá, értékkel ruházza fel a bitcoint.

Bitcoin, kép: sxc

Persze bajok is vannak, a minap meghekkelték a rendszert (nagy számú csomópont felett vették át az irányítást rosszindulatú hackerek), a kockázat miatt zuhanni kezdett az árfolyam. Eleve nagy volatilitást, kilengéseket mutat a bitcoin-árfolyam amióta létezik ez a kriptovaluta. Bűnözők is használják a bitcoint, ebben kérik a váltságdíjat, mert így nem kell a hagyományos bankrendszerben számlát nyitniuk (de még a PayPalon sem).

A kriptovaluta is beszámít az szja-ba
Magyarországon is egyre többen fektetnek Bitcoinba vagy más kriptovalutákba, altcoinokba. Az adóbevallási határidő közeledtével aktuálissá válik a kérdés: hogyan kell adózni a kriptovaluták készpénzre váltása során keletkező nyereség után? A befektetési céllal vásárolt Bitcoin értékesítésből származó jövedelem ugyanis adóköteles.
A másik bökkenő a rendszer skálázhatóságával van, vagyis a nagyobb volumenbe és nagyobb hálózattá fejlesztése kérdéses. Elsősorban az energiafaló működése miatt. Az internet üzemeltetésével járó ökológiai lábnyom önmagában -a blockchain nélkül- is exponenciálisan nő, ami felveti annak kérdését, hogy honnan szerezzük be az ehhez szükséges, egyre nagyobb mennyiségű energiát? (Vélhetően napelemekből.)

A hálózatiság ereje és hitelessége

Annyi azonban biztos, hogy a blockchainnek "mélyreható kihatásai vannak arra nézve, a nemzetállamok hogyan tudják irányítani az embereket". Magyarán a blockchain csökkenti a kormányok hatalmát és átruházza annak egy részét az egyénekre. A minap egy vallást is alapítottak a blockchainre, s Amerikában az is felmerült, hogy a tőzsdék működtetétét blockchain-technológiákra raknák át.

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) 2018 június elején biztost nevezett ki a kriptovaluták felügyeletére és a fejlődő szektor szabályozására. A Valerie A. Szczepanik által betöltött állásnak hosszú neve van: the Securities and Exchange Commission (SEC) named Szczepanik its Associate Director of the Division of Corporation Finance and Senior Advisor for Digital Assets and Innovation for Division Director Bill Hinman. Rövidítése valószínűleg ez: ADDCFSADAIDDBH...

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt

Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt 

A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben

Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben 

Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről

Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről 

Az elmaradt reformok tragédiája.
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben

Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben 

Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát

Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát 

Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo