Az integrált vállalatirányítási rendszereket támogató szoftvereket fejlesztő, illetve forgalmazó cégek - a nagyvállalatok után - ma a kis- és középvállalkozókat (kkv) próbálják megcélozni rendszereikkel. De van-e már igény e támogatásokra, vagy jelenleg a kínálati oldal az erősebb?

 

Az ok, amiért a világon és Magyarországon is biztosan elterjed az elektronikus banki ügyintézés: a kényelem. Bár itthon ma még csak öt pénzintézet kínálja ügyfelei számára ezt a szolgáltatást, a közeljövőben szinte minden hitelintézet tervezi a bevezetését. A nagyvállalatoknak egy terminálrendszer révén már korábban is volt módjuk az irodájukból intézni banki ügyeik egy részért, most interneten keresztül a kis- és középvállalkozók előtt is megnyílt ez a lehetőség.

A globalizáció hatására az egész világ a piacok színtere, és egyes szereplők helyett ellátási láncok között folyik a verseny. Hogy csak a leghétköznapibb példát említsük: a kereskedelemben a nagyon fejlett logisztikai rendszerekkel rendelkező hipermarketek versenyeznek egymással, sőt a sarki kisbolttal is. Küzdelmükben meghatározó elem az ellátási lánc menedzselése. Sok hazai cég mégsem szentel megfelelő figyelmet erre.

A jelentős számú párhuzamos projektet futtató szervezetek előbb-utóbb beleütköznek az áttekinthetőség, az irányíthatóság falába. Különösen erősen érzékelhető ez ott, ahol a projektek működését szoros egymástól való függőség jellemzi erőforrásban, célokban, logikai kapcsolódásokban. Az E-GROUP Hungary Rt. multiprojekt irányítási rendszere (MPIR) olyan megoldást kínál, amely figyelembe veszi a projektirányításban végbemenő szemléletváltást. Ennek lényege, hogy vállalati szinten összehangolva kezeli a projektek működését, így a projektirányítás a stratégia megvalósításának jelentős tényezőjévé válik. Az E-GROUP által kidolgozott elméleti és gyakorlati megoldást Kocsis Zoltán és Zimmer Márton, a cég vezető tanácsadói mutatják be.

Mit várhatunk el a saját ügyfeleinktől? Kik azok, akik leginkább vevők lehetnek új termékünkre? A gazdasági élet alapkérdései ezek, nincs olyan vállalati vezető, aki időről időre ne szembesülne velük. S mivel ezek a marketing alapkérdései, kézenfekvőnek tűnik, hogy a piackutatás ad rájuk megfelelő válaszokat. Pedig van más megoldás is: az adatbányászat.

Sikert elsősorban nem az információtechnológiai háttér megteremtése hozhat a cégek számára, hanem az, ha kialakítják internetstratégiájukat. Hiszen a következő néhány évben mindegyikőjük életére egyre erőteljesebben hat majd az internet, és ezt mára maguk is felismerték.

Egymás után alakultak meg Magyarországon is az új internetes tartalomszolgáltatók. Többségük elsősorban arra az előrejelzésre alapozta a vállalkozást, hogy a hazai internetezők száma rövid időn belül robbanásszerűen megnő, következésképpen egyre többen tartanak majd igényt magyar nyelven elérhető információkra a hálón, s emiatt a reklámozók fizetni is hajlandók lesznek. A növekedés azonban egyelőre elmaradt, a piac telítetté vált.

Az új média felségterületén lelassult az üzlet. Ma megfontoltabban és jóval kisebb mértékben áramlik a tőke a dotkom cégekbe, mint egy-két évvel ezelőtt, így reklámra fordítható dollárjaik is csökkentek. A tartalomszolgáltatók bevételeinek apadását a bannerek vártnál rosszabb hatékonysága és a csalódottság következtében indokolttá vált tarifacsökkentések is magyarázzák. Napról napra újabb létszámcsökkentések, átszervezések, felszámolások és összeolvadások jellemzik az internetes sajtót világszerte. Az optimisták azonban már látni vélik a kiutat.

Már nem az a kérdés Amerikában, hogy miért hatékonyabb egy külső szolgáltatóra bízni valamely tevékenységet. Ma egy cég vezetőinek elsősorban azt kell megindokolniuk, hogy miért végzik azt házon belül. A magyar vállalatszervezési kultúrától egyelőre idegen ez a tevékenységkihelyezés, az outsourcing, bár a kapun belüli káeftésítéssel már évekkel ezelőtt megjelent valami hasonló a költségek csökkentése érdekében. A valódi outsourcing célja azonban nem is ez, hanem a magasabb színvonalú munka feltételeinek a megteremtése.

Amikor az egyik nagy nemzetközi biztosítótársaság pár évvel ezelőtt azt találta mondani, hogy nem tervez előrelépést az internetes szolgáltatások terén, hirtelen leesett a részvényeinek az árfolyama. Ma már biztosan nem nyilatkozna így. A hazai piacon működő huszonegy biztosítótársaság közül viszont van, amelyiknek még internetes felülete sincs, míg mások már kifejezetten internetre kitalált termékeket is bevezettek.

Mobileszközökből rendkívül széles a kínálat: találni palmtopokat, handheld PC-ket, Amerikában PDA-knak keresztelt személyi titkárokat és így tovább. Notesz méretű, általában mégis teljes billentyűzetű, könnyű kis kéziszámítógépek ezek, s csupán funkcióik alapján és formájukban különböznek. Nem könnyű választani közülük.

Az MP3.com és a Napster révén polgárjogot szerzett új kereskedelmi forma, az egyének (gépek) közötti közvetlen kommunikáción alapuló egyenrangú hálózat a legígéretesebb netfejlemények közé tartozik. Szakértők szerint hamarosan olyan fontos lesz az internet működésében, mint ma a böngészőprogramok. Az említett on-line vállalkozások ellen indított perekben - a látszat ellenére - a szerzői jog inkább eszköz és alibi: valójában a „régi” gazdaság hierarchikus piaci viszonyai és a hálózaton kívüli, off-line környezethez szokott beidegződései küzdenek az új gazdaság jogilag egyelőre kérdéses on-line újításaival.

A dotkom cégek területén tapasztalható válság nem érintette a kenyérkeresetet fürkésző vállalkozásokat. Sőt! Ezek a világon mindenhol egyre nagyobb felhasználói körre építhetik kínálatukat. Amerikában az álláshirdetések 70 százalékát az internet segítségével töltik be, a hagyományos, nyomtatott hirdetés a pozíciók 30 százalékában eredményes. Magyarországon egyelőre fordított az arány.

Korunk embere, üzletembere az új gazdaságba érkezett, ahol minden máshogy működik, a tegnap szokásai, tudása nem használható benne. Ebben a világban, ebben a pillanatban még kicsik és nagyok, most indulók és befutottak esélyei ugyanazok: nagyon sikeresek lehetnek vagy nagyot bukhatnak. A marketing klasszikus szabályait is teljes mértékben át kell írni, mégpedig az új gazdaság vezérelveihez igazodva. Malcsiner Pétert, az E-Group Hungary Rt. marketingigazgatóját, aki 1995 óta nemzetközi területeken foglalkozik az új gazdaság és a marketing viszonyával, az on-line marketing törvényszerűségeiről kérdeztük.

Ha estek már hasra az irodájukban vagy otthon a különböző elektronikus eszközöket összekötő kábelekben, bizonyára könnyen el tudják képzelni egy kisméretű, kábelek nélküli hálózati rendszer előnyeit. Ennek az igénynek a kielégítésére hívta életre az Ericsson a Bluetooth névre keresztelt technológiát.

A távbeszélő-szolgáltatás nyújtására kötött koncessziós szerződésekben foglalt kizárólagos jogok 2001 végén - illetve egy-két esetben 2002. november elsején - lejárnak, s a teljes hírközlési piacra kiterjedhet az egyes területeken már megindult verseny. Az előrejelzések szerint a liberalizációval a nemzetgazdaság és ma fogyasztók is nyernek. A szolgáltatók pedig… Majd a piac dönt.

Mit is jelent a manapság oly divatos Assessment Centre kifejezés?

Március 12-én tisztújító közgyűlést tartott az Informatikai Vállalkozók Szövetsége, ahol megválasztották a szövetség új elnökét, alelnökeit és elnökségi tagjait.

A UPC Magyarország Kft. a változó előfizetői igényekhez igazodva másfélszeresére növelte a chello kábeles internet-szolgáltatás adatforgalmi sebességét. A jelenleg széles körben elérhető leggyorsabb hazai lakossági internetkapcsolatot a szolgáltató változatlan áron, az előfizetési díj emelése nélkül biztosítja ügyfeleinek.

Ha azoknak az internetes vállalkozásoknak, amelyeket tavaly az üzleti divat életre hívott, idén nem megy, az azt jelenti, hogy vége a dotkom világnak? Nem, természetesen nem azt jelenti. Azt azonban igen, hogy a most és a jövőben megalakuló dotkom cégeknek alapvetően más szabályok szerint kell működniük, mint a korábbiaknak.

Sergio Zyman, a Coca-Cola volt alelnökének a neve fogalom a marketing világában. Szakterületén a legismertebb és legelismertebbek közé tartozik, és nem csak azért, mert sikerrel tudta átültetni a marketing alapelveit a gyakorlatba, hanem mert kritikus látásmódjával újradefiniálta a piac megismerésének és befolyásolásának a feladatkörét és célját. A Piac és Profit a marketing reneszánszáról, valamint az Internet adta újfajta lehetőségekről kérdezte őt.

A WAP-os mobil internet csak rövid átmenet – tartják némelyek – a teljes értékű „hordozható” internet megvalósulásáig. Mások szerint a WAP rohamos elterjedését ma még az infrastruktúra hiányosságai gátolják, de lassan és biztosan egyre népszerűbb lesz, és ez Magyarországon is versenyre készteti a telefontársaságokat e tartalomszolgáltatás terén.

Az európai telekommunikációs ipar eddig több mint 230 milliárd dollárt költött a harmadik mobiltelefon-generációra (3G) való felkészülésre. A legfélelmetesebb ebben az összegben az, hogy belátható időn belüli megtérülésére nincs garancia. Hiszen a 3G, a nagyobb sávszélességen és új hálózaton, az UMTS-en (Universal Mobile Telecommunications System) folyó gyorsabb adatátvitel Európában csak 2003–2005-ben indulhat hódító útjára. De addig?

„Már megint jött egy ismerősöm azzal, hogy az internet elidegenít. Azt mondtam neki: Figyelj, tegyük fel, hogy én ma az utcára kerülök. Vegyük az összes olyan embert, akit én az interneten ismertem meg, és aki hajlandó lenne nekem egy tányér levest és egy éjszakára szállást adni. Évekig ellehetnék gond nélkül. Te meddig lennél el?” - Ez a mottó szerepel a legolvasottabb hazai tartalomszolgáltató olvasóközönségét - de írhatnók: olvasóközösségét - vizsgáló, elemző (szak)dolgozat elején. Tehát pontosan az ellenkezőjét olvashatjuk ki belőle, mint amitől félünk: az internet elszemélytelenítő, magányba taszító hatású. A chatelés őrülete is mintha a dolgozat megállapítását igazolná. Egy biztos: magára valamit is adó tartalomszolgáltató nem lehet meg fórum és/vagy chat nélkül.

Már Magyarországon is vannak olyan nagyvállalatok, amelyek csak interneten állnak szóba beszállítókkal. Az IT-cégek tömegesen álltak át az információs technológiák üzleti alkalmazására. Az internet és az e-business az egész világon áthatja az információs rendszereket, megoldásokat. Alapvető elmozdulások érzékelhetők az üzleti szokásokban, üzleti partneri viszonyokban, kommunikációban - tudtuk meg dr. Beck Györgytől, a Compaq Computer magyarországi és közép-kelet-európai vezérigazgatójától, aki mostanában az Informatikai Vállalatok Szövetségének elnökeként érdek-képviseleti szerepkörét is arra használja ki, hogy felhívja a figyelmet az új gazdaság és az információs társadalom kiépítésének sürgető feladataira.

Az új gazdaság fejlődésében élen járó társadalmakban a kockázatitőke-befektetések hatalmas fellendülésének lehetünk tanúi. Az ilyen befektetési formába áramló tőke nagysága néhány országban már felülmúlja a nyugdíjbiztosítók által forgatott befektetői tőkét. Vajon számíthatnak-e az elektronikus üzletben fejleszteni kívánó, ám tőkeszegény magyar kis- és közepes vállalkozások az e-bizniszben fantáziát látó kockázatitőke-befektetőkre? A kockázati tőke nálunk is mozdult, ám gyorsasága és a befektetendő tőke nagyságrendje közel sem fedi le a jelenlétüket igénylő területeket.

Közép- és Kelet-Európa vezető gyógyszeripari vállalata, a PLIVA, a SPAN és a Microsoft meghosszabbította és kibővítette a Microsoft Enterprise szerződést, amelynek alapján a PLIVA a Microsoft technológia szabványosítását végzi saját számítógépein. A szerződés összértéke 1,3 millió USD. A SPAN támogatást biztosít a PLIVA részére a globális informatikai infrastruktúra, a vállalati Active Directory és a Microsoft Exhange-re épülő integrált levelező szolgáltatás kiépítésében.

A számítógépes lehetőségek lassan felváltják a papírt a cégek belső kommunikációjában is: az üzemi lap a belső weboldalon jelenik meg, a körlevél számítógépen érkezik, de a kollégák elérhetőségét sem kell a telefonközpontban megkérdezni, adott esetben elég egy gombnyomás a billentyűzeten. A vállalatok belső életében hatalmas rendet vágó elektronikus információáramlás előnyeire egyre több hazai cég érez rá. Van, ahol az átállás pusztán anyagi kérdés, de egyelőre többen vannak, ahol a ragaszkodás a régi szokásokhoz még erősebb, mint az új gazdaság kihívása.

Andrew Grove, az Intel elnöke nemrég ama véleményének adott hangot egy európai konferencián, hogy aki talpon akar maradni, annak át kell térnie az e-kereskedelemre, nincs menekvés a változás elől. Sokan még idegenkedünk attól, hogy az áru közvetlen fizikai érzékeléséről lemondjunk a praktikus, gyors vásárlás érdekében. A világ azonban nem áll meg. A kereskedelem rohamlépésben áll át az on-line vásárlói keresletre. Hazánkban is naponta találunk új vásárlási lehetőségeket az interneten. Az on-line vásárlás népszerűsége kétségtelenül bizonyítja előnyeit. Más kultúra, más szokások. Ismerkedjünk meg velük!

Karriert akar építeni? Válogasson a jövő legkeresettebb szakmái közül! Biztos lesz a jövője, legalábbis pár évig. A világ azonban olyan gyorsan változik, hogy érdemes már most az azonnali váltás esélyét is beépíteni a felkészülésbe. Ugye senki sem gondolta volna egy évtizeddel ezelőtt, hogy a webdesigner lesz az egyik legkeresettebb szakma 2000-ben?

Stílusos, látványos, intelligens, saját igény szerint alakítható, könnyen kezelhető. Mielőtt mást gondolnának, gyorsan előrebocsátjuk: ez nem az ideális férj vagy feleség, hanem egy mai, átlagos mobiltelefon minősítése. S hogy egy-egy jelző mögött milyen tartalom van, azt új sorozatunkban mutatjuk be. Cikkeinkből azt is megtudhatják majd, ki mire – és mire nem, pedig megtehetné – használja az Ericssonját, Nokiáját, Panasonicját, Siemensét, Motoroláját…

Vásároltak már a világhálón keresztül? És hogyan fizettek az áruért? Vagy még bizalmatlanok az internetes kereskedelem iránt? Netán azért, mert nem bíznak az adatvédelemben? Ezzel nincsenek egyedül. De emiatt ne mondjanak le az e-kereskedelem és az elektronikus fizetés nyújtotta előnyökről, mert a hozzákapcsolódó korszerű fizetések biztonságossá tétele érdekében komoly fejlesztések zajlanak.

Megint nagyot dobott a Microsoft. - mondhatnánk sportnyelven. A .NET stratégia a következő generációs internet rendszere, s mivel Microsoft-termék, olcsó, mindenki számára hozzáférhető egységcsomagokban kerül piacra az a megoldás, amely segítségével az interneten elméletileg a világ összes programja kommunikálni tud egymással. Olyan huszárvágást csinált megint csak a Microsoft - immár az interneten -, melynek jelentősége a Windows operációs rendszerekénél is nagyobb. Hatása a világ fejlődésére pedig a magas szintű technológia széles körű alkalmazásának gyors elterjesztése révén (ugyancsak Microsoft-specialitás) csak Neumann János találmányához hasonlítható - állítja Nacsa Sándor, a Microsoft Magyarország fejlesztési üzletének menedzsere.

Magyarországon a különböző felmérések is igazolják a cikk szerzőjének tapasztalatát, mely szerint a vállalatok közötti kereskedelmi és kommunikációs kapcsolatokra még csak kevéssé hat az új gazdaság. Az extranetre költés egyébként is a vállalaton belüli kommunikációs rendszer, az intranet kiépítése után következik, enélkül ugyanis nem működtethető extranet. A technikai eszközök alkalmazásában élen járó magyar - főként nagy - vállalatok egyelőre még az intranetnél tartanak. A TNS Modus felmérése szerint intranetes és extranetes rendszerrel a hazai vállalatok több mint tíz százaléka rendelkezik. Külön hiteles felmérés az ezen belüli extranetes arányról nem áll rendelkezésünkre. A nagyobb cégek, köztük a multik többsége sem érzi még az extranet kiépítésének és használatának gazdasági kényszerét. Az új gazdasági kommunikációs stílus ugyanis a nálunk fejlettebb gazdaságú országokban is egymást kikényszerítő módon terjed.

Nagyon lényeges, hogy a vállalati rendszer adottságaiban és lehetőségeiben optimálisan illeszkedjen a cég méretéhez, üzletmenetéhez, stratégiájához, illetve az, hogy a kapcsolódó üzleti tanácsadási szolgáltatások garantálják a sikeres bevezetést. Ládonyi János a Microsoft Üzleti megoldások konferenciáján az első szekcióban elhangzott előadásában ennek tükrében tekintette át a Microsoft Business Solutions által kínált integrált vállalatirányítási rendszereket és az azok eredményes implementációját biztosító szolgáltatások körét.

Az internetszolgáltatók és a telefontársaságok egyaránt versenyeznek a vásárlókért Amerikában és Nyugat-Európában is, s ez természetszerűleg lenyomja az árakat. S miután főképpen az internet-hozzáférés lehetősége ösztönöz számítógép-vásárlásra, a PC-gyártókkal is összefogva különböző vevőcsalogató akciókban próbálják meghódítani az ügyfeleket.

A kábelpiac főszereplői egy szinte érintetlen piac meghódításának reményében költenek súlyos pénzeket kábelfektetésre és műholdra. A távbeszélő-hálózat alternatívája a kábeltelevíziós hálózat lehet, amelyen a távközlési szolgáltatások széles skáláját lehet nyújtani. A kábeloffenzíva valódi tétje tehát a háztartások multimédiás bekebelezése, az internetező, interaktív magyar „távháztartásfő” megnyerése. Aki egyelőre csak annyit lát-érez mindebből, hogy ha szinten kívánja tartani eddigi csatornaválasztékát, vagy bővíteni szeretné azt, jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint eddig.

Az innováció, az integrálódási képesség, az informatika, a tudás jegyében kell megalapozni a hazai ipari parkok jövőjét, még akkor is, ha ma még fizikai-technikai feltételeik megteremtése áll a középpontban. Az első hazai ipari park hét éve nyitotta meg kapuját, és azóta sorra jönnek létre a hasonló létesítmények, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a térségfejlesztésben, az élet minőségének javításában és hazánk uniós csatlakozásának elősegítésében is.

 

Napjaink informatikája már nem a „milyen gépet vegyünk” kérdés köré összpontosul, a hangsúly egyre inkább a kommunikáció, az adatcsere, a helyi hálózatok és persze az internet felé tolódik. A stabilitás, a megbízható működés alapkövetelmény. Ez viszont még az abszolút üzembiztosnak kikiáltott nagy rendszereknél is gondoskodást igényel. Szükség van egy rendszergazdára, egy szakértőre, aki biztosítja a rendet, átlátja a káoszt. Az információink életéről van szó, távolról sem mindegy tehát, kire bízzuk. Akármilyen kicsi egy cég, szakszerű üzemeltetőre szüksége van. De milyen szempontok alapján válogassunk?

Ma bárki, akár otthon, az íróasztal mögül is több, hasonló szolgáltatást nyújtó cégre bukkanhat az internet segítségével. A vállalkozások számára így egyre értékesebb az ügyfél személye. Pozíciójuk megőrzéséhez az egyetlen lehetséges út, hogy az ő igényeit, szokásait, természetét minél jobban megismerve és azokat szem előtt tartva fejlesszék termékeiket, eladási stratégiájukat. Az erre kidolgozott technika egy több komponensből álló szoftvercsomag: a CRM.

Nagy reklámfelület, magas színvonalú, esztétikus nyomtatás - próbálják hosszú évek óta a csomagoláson spóroló termelési vezetők fejébe verni a tudományt a marketingesek. Mindez felejthető lenne az internettel együtt terjedő csomagküldő kereskedelemben? Legyen kevésbé tetszetős a csomagolás, csak óvja meg a megrendelt árut?

Van-e egy ötszázalékos vámnak piacvédelmi funkciója? Megjelenik-e a fogyasztói árakban, ha az importőr öt százalékkal olcsóbban hozhatja be a számítógépet az országba, vagy csak a kereskedő profitja nő? A válaszoktól függetlenül valószínű, hogy Magyarország csatlakozása az informatikai termékek vámtételének eltörlését előíró szingapúri vagy a nullaszázalékos vámot és az e termékek kereskedelmét akadályozó illetékek és díjak megszüntetését deklaráló egyezményhez, az ITA-hoz, sokkalta több előnnyel járna, mint amennyi hátrányt okoz a vámbevétel kiesése. S hogy csatlakozunk-e? A válasz függőben van. Úgy tűnik, kormányzati körökben még nem született meg, a piac szereplőinek véleménye pedig egymástól eltérő.

2000 Szentendre, Római sánc köz 2. Tel.: 06 (26) 500-429, fax: 06 (26) 500-430 E-mail: [email protected] www.lakopark99.hu

A hifi-, a mozi- és a házimozi-technika sokáig egymást serkentve fejlődött, de most a hifi megtorpanni látszik, és a házimozizás ad egyre finomabb képi és hangi élvezeteket. Négy dolog szükséges hozzá: nagy képernyős televízió, Dolby Surround-os hang, megfelelő processzoros többcsatornás erősítő és műsorok. És persze pénz.

Mindkét kezünket szabadon hagyva tárcsázhatunk, faxolhatunk, kérhetünk információkat a telefonunktól - ez az egyik olyan újdonság a mobiltelefonok gyártóitól, amit korábban csak a sci-fikben láthattunk.

A csipkártyáknak négy éven belül fel kell váltaniuk a hagyományos, mágnescsíkkal ellátott kredit- és debitkártyákat - hangzik az ellentmondást nem tűrő Visa-határozat, amelyhez a fő érv a biztonság. De vajon egyetértenek ezzel a bankok is? Egyáltalán, kinek éri meg a hatalmas beruházás, és a pénzintézetek szintjén van-e esély a megtérülésre? Az áttérés folyamatában kinek kellene megtennie a kezdőlépést?