Az igazi kihívás azonban 2025 lehet. Egyrészt változatlan gazdaságpolitika mellett a várható deficit érdemben, a GDP több mint 1 százalékával haladná meg a 3,7 százalékos, GDP arányos hiánycélt. Emellett 2026-ban parlamenti választások lesznek Magyarországon, márpedig az a tapasztalat, hogy a korábbi választások előtti évben érdemben nőttek a kormányzati kiadások. „Kockázatosnak tűnik olyan költségvetéssel 2025 második feléhez érkezni, amelynek a várható hiánya már a költekezés előtt a GDP 5 százalékára rúg, mivel így benne van a kalapban a további kiigazítás” – véli Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője.
Elakadhat az infláció csökkenése
Jelentősen javult a magyar gazdaság külső finanszírozási pozíciója is, tavaly már a 2017-20-as évek enyhe többlete tért vissza a fizetési mérlegben az energiaválság sokkját követően. Az idei első negyedévben a fizetési mérleg többlete már elérte a GDP 1,6 százalékát. A fő kockázat a következő években a magasnyomású gazdaság, amely a vártnál erősebb romlást okozhat a finanszírozási pozícióban.
Az infláció az elmúlt évben folyamatosan és meredeken esett, mostanra azonban kifulladni látszanak a dezinfláció fő hajtóerői. Ez nem magyar sajátosság, az egész világon véget ért az infláció gyorsütemű esése. Itthon erre rátett még egy-egy lapáttal a forint gyengülése, a költségvetés lazulása és az erős visszatekintő árazás a szolgáltató szektorban. Emellett a kétszámjegyű bérnövekedés keresleti és költség oldalról is nyomást gyakorol az árakra.
