Az infláció szempontjából három fő kockázat látszik: egy esetleges geopolitikai fejlemény, például kereskedelmi sokk, a magasnyomású gazdaság erősödése, illetve az MNB új elnökének személye 2025 tavaszától. A dezinfláció kifulladása azt is jelenti, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusa a végéhez közeledik, az elemzők szerint az év végére az alapkamat 6,5 százalék környékére csökkenhet.
A fent említett kockázatokon túl a 6 milliárd eurós jegybanki mennyiségi szigorítás, az inflációkövető lakossági állampapírok alacsonyabb kamata, az EU-val való kapcsolat feszültségei és a 2026-os parlamenti választásokra való felkészülés állíthatja kihívások elé a monetáris politikát 2025-ben.
Fokozatosan gyengülhet tovább a forint
A forint a második negyedévben gyenge szinten ragadt a 370 körüli valós értékéhez képest. A fent említett kockázati tényezők azonban további fokozatos leértékelődésre utalnak, míg az esetleges forinterősödés csak mérsékelt lehet. Az OTP Bank szakértői aláhúzták, hogy érdemes diverzifikálni a devizák között, különösen azért, mert előre tekintve fokozatosan mérséklődhet az eszközök tartásából származó hozam. A kötvényhozamokban rövid távon elképzelhető lefelé korrekció a nemzetközi környezettel összhangban, ugyanakkor nem várhatóak 6 százalék alatti hosszú hozamok. A forint körüli kockázatok viszont középtávon az állampapírpiacra is negatív hatással lehetnek.
