Az elnök szintén a pozitív példák között említette a lakásbiztosítások szegmensét, ahol a meglévő 3,3 millió lakásbiztosítási szerződés 80 százalékos penetrációt jelent, a 70 ezer forintos éves díj ár/érték arányban európai viszonylatban is kiemelkedik. Méltatta a lakásbiztosítási kampány szerepét, amelynek hatására a tavalyi 500 ezer után idén szintén 417 ezer szerződés mozdult meg a márciusi időszakban. A gépjárműbiztosítások területén növekszik a kgfb-szerződések darabszáma, a járműpark öregedése és a magas adómérték hatására azonban a casco-szerződések állománya enyhén visszaesett. A háztartások megtakarításokon belül az életbiztosítások továbbra is beragadtak 5 százalékon, a nyugdíjbiztosítások díjbevételei azonban dinamikusan bővültek, immár szintén 5 százalékos arányt fedve le a megtakarítási palettán.

A szektor számára a legnagyobb terhet továbbra is az extraprofitadó (EPA) jelenti, ami idén már negyedik éve sújtja a biztosítási szektort. Kedvező változás, hogy idén az állampapír-vásárlásokkal ez az adóteher 117-ről 64 milliárd forintra csökkenhet. Jövőre az állampapír-beszámítás még kedvezőbb lehet, így az EPA piactorzító hatása enyhülhet, ami segíthet az olyan alapvető termékek visszatérésének, mint az egyszeri díjas életbiztosítások.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke rámutatott, hogy a biztosítási piacra is jellemző a mesterséges intelligencia gyors térnyerése – nem véletlenül választották ezt a témát a jelenlegi konferencia központi témájának. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ezen a szakterületen az AI sosem fogja helyettesíteni, csupán kiegészíteni az alkuszi tevékenységet.