Amerika az elmúlt években érezhetően kevésbé barátságos a bevándorlókkal szemben, akiknek a letelepedése ellen felhozott egyik ellenérv sokszor az, hogy a legalacsonyabb végzettségű állampolgárok állásait veszélyeztetik. Az Economist cikke szerint az emelkedő bérek és a bevándorlókkal szembeni ódzkodás jelensége közt van összefüggés – kérdés, hogy meddig marad majd ez így.
Az elmúlt 50 évben most először tűnik úgy, hogy tartósan csökken az Egyesült Államokba irányuló bevándorlás, hiszen a migrációs egyenleg (az országot elhagyók és az országba érkezők különbsége) 595 ezer főre esett 2019-ben. Ez az elmúlt tíz évben messze a legalacsonyabb szint, amin járt a mutató, és komoly szemléletváltást jelez egy olyan országban, amely korábban büszkén hirdette diverzitását.
Összességében úgy tűnik, hogy az érkezők számának történelmi mértékű csökkenését nem a magasan képzett, munkaerőpiacon komoly tényezőnek számító külföldiek arányának visszaesése okozza, hanem az alacsonyan képzetteké. A szakértők szerint ez jelentős részben Donald Trump intézkedéseinek, illetve retorikájának köszönhető.
Mi áll a bérnövekedés mögött?
A 3,6 százalékos munkanélküliség mellett egyre növekszik a munkaerő-igény, amely jobb alkupozícióba helyezi a munkásokat, illetve több államban is jelentős minimálbér-emeléseket hajtottak végre, ez szintén elősegítette a méretes növekedést. Ezzel együtt azt fontos megjegyezni, hogy más gazdag országokban is jelentős béremeléseket tapasztaltak, köztük olyanokban is, ahol jelentősen nő az idegenajkú populáció.
Gordon Hanson, a Harvard kutatója szerint az alacsonyan képzett bevándorlók számának csökkenése igazán három foglalkozási területen jelenhet meg igazán: a házvezetőknél, a karbantartóknál és az építőmunkásoknál, miután ezek azok a szakmák, amelyek leginkább támaszkodnak a külföldi munkavállalókra. Az Economist számításai azt mutatják, hogy pont ezeken a területeken tapasztalható a legnagyobb béremelkedés, ráadásul több nagyvárosban, ahol az elmúlt években csökkent a bevándorlók aránya, érezhetően javultak az életkörülmények.
Ez az átmeneti hatás sok politikust arra ösztönözhet, hogy lobbizzon szigorúbb szabályozásokért, ám a történelmi példák azt igazolják, hogy a bevándorlás visszaszorítása hosszútávon alig, vagy egyáltalán nem előnyös az amerikai születésű munkavállalók számára.