Kínaiak, európaiak, mexikóiak
Az egyik legkorábbi bevándorlásellenes intézkedés az Egyesült Államokban kétségkívül az 1880-as években bevezetett ’Chinese Exclusion Act’ volt, amely megtiltotta a kínaiak munkavállalását az ország területén belül. Mary Coolidge, aki a világ első bevándorlás és a fizetések kapcsolatát vizsgáló tanulmányát írta, kiemelte, hogy a döntésnek szinte semmi hatása nem volt az amerikaiak fizetéseire, ezt néhány évtizeddel később az USA első komolyabb bevándorlási reformja követte, az 1920-as években történő határlezárás keretében az európai bevándorlókat tiltották ki, ám a korlátozás időtartama alatt nemhogy nőttek, hanem még csökkentek is a bérek összességében.
Az 1930-as években tomboló amerikai válság alatt több mint 500 ezer mexikói felmenőkkel rendelkező betelepültet küldtek vissza azért, hogy a bezuhanó béreket mentsék, ám az intézkedéseknek ismételten csak minimális hatása volt az „őshonos” amerikaiak fizetéseit tekintve.
Az egyensúly így is megmarad
Összességében mindig az bizonyosodott be, hogy így vagy úgy, de a gazdaság alkalmazkodik a bevándorlók számának csökkenéséhez. Rövidtávon valóban előfordulhat, hogy átmeneti béremelkedést hoz a bevándorlók számának csökkenése, ám a cégek a rendelkezésre álló munkaerő csökkenésére sokszor azzal reagálnak, hogy a termelésüket átformálják, illetve olyan technológiák felé nyitnak, amik helyettesíthetik a hiányzó munkavállalókat.
