Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből – ezt azóta többször meghosszabbították –, de a vállalat ezidáig nem teljesítette az elvárást.

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re.

Aleksandar Vucic az állampolgárokhoz intézett, televízióban is közvetített beszédében rámutatott, hogy a szankciók nem a szerbek ellen irányulnak, de minden ember meg fogja érezni a hatásukat.

Szerbiába Horvátországon, az Adria-kőolajvezetéken keresztül érkezik kőolaj, amelyet a pancsovai finomítóban dolgoznak fel. A szerb elnök közölte, a finomító november elsejéig tud működni, amennyiben nem érkezik több kőolaj az országba. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ország vezetése az orosz és az amerikai féllel is igyekszik tárgyalni, felkészültek a helyzetre, nincs ok pánikra.

A NIS csütörtökön megerősítette, hogy az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) nem hosszabbította meg a mentességet a szankciók alól. A vállalat közleménye szerint gondok akadhatnak a fizetéssel a töltőállomásokon, mert a külföldi bankok által kibocsátott fizetőkártyákkal nem lehet majd fizetni.