Minden második megkérdezett vezető másként tenne valamit, ha visszamehetne az időben, tízből nyolc finanszírozás, beruházás, vagy technológiai fejlesztés terén cselekedne aktívabban - derül ki a CIB Bank és a GfK közös, reprezentatív kutatásából. Ez valójában azt jelenti, véli Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing üzletágának vezetője, hogy a korábbi években lehetett olyan fogyasztói igény, amely kapcsán a cégek nem vállaltak elegendő kockázatot a beruházás – és finanszírozás terén, így az igények kapcsán nem használták ki maximálisan a kínálkozó lehetőségeket.
Újra bíztató a kép a kis és közepes vállalkozások vezetői szerint: többségük, 58 százalékuk gondolja úgy, hogy vállalkozása öt év múlva a mainál eredményesebb lesz. (Igaz, 10% úgy számol, hogy a cég nem is létezik majd addigra.) A cégvezetők többsége inkább a belső piac fejlődésében hisz: a nagyobb export árbevételre csupán 31 százalékuk számít, (további egyharmaduk szerint jelenlegi szint marad fent), míg a belföldi értékesítés növekedésében közel 60 százalék bízik (és még 20 százalék gondolja, hogy szinten maradnak a bevételek) .
A társaságok növekedési stratégiájukat inkább a már elért piaci pozícióikra építik. A döntő többség nem tervez változtatni a fellépésén (37 százalék), illetve a jelenleg elérhető piacain tervez növekedést (30 százalék). A stabil növekedési alapokat kereső vállalkozások aránya egy év alatt több mint 10 százalékponttal nőtt, és ezzel párhuzamosan mérséklődött a kísérletező kedvű vállalkozások száma.
Érthető, hogy a jelenlegi helyzetben a cégek inkább a stabilitásra koncentrálnak – véli Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing üzletágának vezetője, aki ugyanakkor meglepőnek találja, hogy kevesen terveznek az export növelésére koncentrálni a cégek közül, amikor egyértelműen látható a hatalmas különbség az exportáló és a kizárólag hazai piacra termelő cégek stabilitásában és bedőlési adataiban.
Tudatosabban
Az elmúlt három évben emelkedett azon vállalkozások száma, amelyek tudatosan készítenek stratégiát a jövőre nézve. Ezt 2013-ban a legalább százmillió forintos árbevétel elérő (ám 10 milliárd alatt maradó) kkv-cégek 80 százaléka tette meg, tavaly viszont az arány növekedett, az idén pedig elérte a 86 százalékot. A vállalatok adott éven, illetve egy-két éven belül látnak és terveznek jobban előre: a stratégiát készítő vállalkozások 51 százaléka adott évre, 39 százaléka 1-2 esztendőre készít stratégiát. Ami a három évnél hosszabb időszakot illeti, ezen 12 százalékuk gondolkodik. A CIB szakértői szerint ez nem tér el a hazai nagyvállalatok gyakorlatától sem: a multinacionális cégeknél sem jellemző a három évnél hosszabb távú tervezés.
A szakértők szerint örvendetes, hogy a felmérés eredményei szerint egyre több kkv tervez tudatosan. A legtöbben az adott évre, de jelentős számban a következő 1-2 évre terveznek és a lefektetett stratégia módosítására is hajlandóak. Ez az egy-két éves tervezési időszak a jelen helyzetben kifejezetten egészséges – emeli ki Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing üzletágának vezetője, aki szerint az ideális az, ha a cégek nagyjából három évre tudnak előre látni, viszont képesek év közben is alakítani a stratégián. Véleménye szerint a finomhangolás képessége valójában sokkal fontosabb, mint a sok éves előre tervezés.
Rugalmasság a túlélésért
Az éven beüli rugalmas reagálás képességére a felmérés adatai szerint leginkább a változó szabályozói környezet valamint a kormány intézkedései (55 százalék ezt nevezte meg az újratervezések indokaként) van szükség, a többi környezeti tényező hatása ezzel párhuzamosan enyhült: a versenytársak viselkedése, a vevők, a szállítók vagy a gazdasági körülmények, a makrogazdasági folyamatok miatt kevesebben kényszerültek elképzeléseik megváltoztatására, mint az előző években.
Bár a szabályozók változásához való alkalmazkodásra természetesen képesek a vállalkozások, a gyakori és kiszámíthatatlan átalakítás túlságosan drága a cégeknek, ezért negatívan hat rájuk – hangsúlyozta Szabó István Attila, a CIB Bank vezérigazgató helyettese. (A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagvállalatai szerint is túl sok az állam a magyar gazdaságban.)