2018-ig mérsékeltek voltak a különbségek a régióban, ezek után hagyta le Románia növekedési üteme a többi országot: 2018-tól 6 év alatt a 2010-es szint 140 százalékáról 200 százalékra növekedett a termelékenység. Csehország 2024-ben 33 százalékponttal volt a magyar színvonal felett, míg a lengyelek felülről közelítettek a magyar adathoz (2022-ben még 30 százalékponttal meghaladták a hazai szintet). A kivétel Szlovákia, ahol folyamatosan csökkent a termelékenység mértéke, és tavalyra már alig haladta meg a 2010-es érték 80 százalékát. Ehhez képest Magyarország 2024-re érte el újra az Uniós átlagot.
A V4-es országok és Románia, valamint az EU-27 országok munkaerő-termelékenysége az infokommunikációs szektorban, 2010-2024 (2010=100 százalék)
Forrás: Eurostat
A magyar adat 2010 és 2016 között 8 százalékkal csökkent, miközben az EU-ban 13 százalékos volt a növekedés. Ezt követően rapid emelkedés valósult meg (2024-ben az induló szintet 33 százalékkal haladta meg az adat). Ennek oka a telekom szektor esetében (amely alágazata az infokommunikációnak) az erőteljes létszámcsökkentés volt, miközben a gazdálkodási mutatók jelentősen javultak. A létszám egy része nem veszett el a leépítések során, mivel alvállalkozóként továbbra is ellátták korábbi feladataikat. Ezzel együtt is az egy dolgozóra jutó hozzáadott érték jelentősen emelkedett. Az infokommunikációs szektorban foglalkoztatottak száma a 2010-es 84 ezer főről 2024-re 135 ezer főre emelkedett, vagyis a növekvő foglalkoztatás mellett is javult a termelékenység a nem-telekom szektorban is. Ennek oka, hogy jelentős exportot bonyolít az ágazat (2023: 1836 milliárd Ft), ami a szolgáltatás export 18 százaléka.
