Az idegenforgalom bővülése lassul Horvátországban – főleg a főszezonban és a főleg a külföldi turisták számában. Az idén július-augusztusi főszezonban a vendégéjszakák számának éves növekedése a tavalyi azonos időszakhoz képest csupán 0,8 százalék volt. Míg a belföldi vendégéjszakák száma 10 százalékkal nőtt, a külföldiek száma stagnált (+0,11 százalék). Ezzel szemben május-június jóval kedvezőbb számokat hozott: összesen 3,6 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma (a belföldieké 3,8 százalékkal, a külföldieké 3,6 százalékkal). Augusztusig 2024 adatai a 2023-as azonos időszakhoz képest 1,6 százalékos teljes növekedést mutattak csak (belföldi turisták: +7,2 százalék; külföldi turisták: +1,1 százalék).

A turizmusért felelős minisztérium szerint augusztusig a 2024-es év bevételei 11 százalékkal nőttek 2023 azonos időszakához képest. Ha levonjuk a 2023. augusztus és 2024. augusztus közötti 3 százalékos inflációt, ez 8 százalékos reálnövekedést jelent. Eközben idén az összes idegenforgalmi férőhely 2,4 százalékkal bővült tavalyhoz képest. Az idei foglaltsági adatok még nem elérhetőek, de a miniszter szerint további bővülésre nem lehet számítani a főszezonban, mely azt jelzi, hogy a turisztikai infrastruktúra a főszezonban eléri kapacitását.

Kérdés, hogy mit jelent ez majd szállodaépítés szempontjából. Bár az adatok ígéretesnek tűnnek, számos ellensúlyozó tényező van, mely egy kevésbé optimista forgatókönyvet vetít elő.

A robusztus szállodaépítés valószínűségének mérlegelése során az egyik probléma politikai, ugyanis az idegenforgalmi adórendszer szigorodik. Az évek óta halogatott ingatlanadó is terítéken van, jobban, mint valaha, mert a parlamenti választások elméletileg éveket adnak a kormánypártnak, hogy lefojtsák az ingatlantulajdonosok haragját, mielőtt ismét szembe kell néznie a választókkal. Kivéve, ha a bizonytalan kormánykoalíció szétesik, és ezzel sokkal közelebb kerül a választás. A közelgő elnökválasztás tovább bonyolítja a képet, mivel a kormánypárt nem akarja elidegeníteni a választókat a választások megtartása előtt.

Természetesen még sok más tényező is hat a horvát építőipar egészére, tovább növelve az előrejelzés szokásos bizonytalanságát. Ilyen például az infláció melyet végre fokozatosan sikerül megfékezni. Igaz, az EU-átlagnál lényegesen fokozatosabban, de a 2 százalékos cél már legalább láthatáron belül van. Ennek ellenére az infláció sokakat, főleg a nyugdíjasokat (a lakosság 30 százaléka) már eddig is súlyosan érintette. Jelenleg azért küzdenek, hogy visszanyerjék a vásárlóerő-veszteségük egy részét. A kormány az idei parlamenti választások előtt több mint 20 százalékkal megemelte a közszféra fizetéseit, de kérdéses, hogy képes-e ezt megtenni az inflációhoz kapcsolódó forrásigényekkel.

A szállodaszektornak önmagában is jelentős befolyása van Horvátország építőiparára mivel adóbevételei állami építési projekteket finanszíroznak, és a munkavállalóknak illetve beszállítóknak fizetett kifizetések biztosítják, hogy befektessenek többek között épületekbe és egyéb építkezésekbe. Így a szállodai bevételek 8 százalékos reálnövekedése valószínűleg bizonyos mértékben fellendíti majd a szállodaépítést. Hogy mennyire, ahhoz több adatra (pl. naprakészebb szállodai bevételi adatokra) és további elemzésre lesz szükség.

Az is kérdés, hogy a szállodai bevételek növekedése mennyire tükrözi a nem szállodai turisztikai szállásadók bevételeit. Nem látható, hogy ebben a tekintetben olyan jól jártak-e, mint a szállodák. Ez azért fontos, mert ők kínálják a turistaágyak túlnyomó részét. Építési projektjeik egyenként szerényebbek, de összeadódva nagyok.

Mire az EECFA elkészíti a 2024-es téli előrejelzését (mely december 16-án lesz elérhető), többet fogunk tudni. Az adatok melyeket addig összegyűjt az EECFA, eligazítanak majd bennünket a szálloda- és egyéb turisztikai szálláshely-építés lehetőségeinek felmérésében illetve abban is, hogy értékeljük a jelenlegi horvát turisztikai szezon aktuális erejét és az elkövetkezendő szezon várható erősségét, melyek fontosak a teljes horvát építési piac teljesítményére nézve.

Írta: Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt)