A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) kvalitatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok leginkább az emberkereskedelem azon formáival vannak tisztában – mint például a gyermek- vagy szervkereskedelem –, amelyek nem igazán jellemzőek Magyarországon. Az itthon gyakori munkacélú kizsákmányolásról már kevesebbet tudnak, azzal pedig végképp nem számolnak, hogy akár bizonyos termékek megvásárlásával is elősegíthetik a kizsákmányolás fenntartását. Az IOM Magyarország szakértői szerint a szélesebb körű felvilágosítás és a környezet edukációja is segíthetne az emberkereskedelem visszaszorításában.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft-vel közösen megvalósított „Ne hagyd, ne tedd!” kampány keretében kvalitatív kutatásban vizsgálta a magyarok véleményét az emberkereskedelemről A felmérésben résztvevőket arra kérték, hogy jellemezzék a keresleti oldalt, vagyis a társadalom azon tagjait, akik valamilyen formában igénybe veszik vagy megvásárolják a kizsákmányolás útján keletkezett árukat és szolgáltatásokat. A kampány célja egyrészt a kínálati oldal megszólítása, ezáltal az áldozattá válás kockázatának csökkentése, valamint a kereslet és a fogyasztás visszaszorítása, amely az emberkereskedelem visszaszorulását is elősegíthetné Magyarországon.
A mezőgazdasághoz kapcsoljuk leginkább a kizsákmányolást
Ma Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében. A felmérésben résztvevők leginkább a gyermekekkel való kereskedést, a szexuális kizsákmányolást és a szervkereskedelmet azonosítják a fogalommal – holott utóbbi az emberkereskedelem bűncselekményének legkevésbé jellemző formája Magyarországon. Ennél sokkal gyakoribb jelenség a munkacélú kizsákmányolás, amelynek során az emberkereskedők a megtévesztett áldozatokat munkavégzésre kényszerítik, amelyért nem kapnak rendes fizetést, esetenként korlátozzák szabad mozgásukat, esetleg bántalmazzák is őket. A kutatás rávilágított, hogy a munkacélú kizsákmányolást nem azonosítják az emberkereskedelem bűncselekményével, a csicskáztatás fogalmával – amely az úgynevezett házi rabszolgaság –, pedig szinte egyáltalán nincsenek tisztában.
