A megkérdezettek Magyarországon főként a mezőgazdasághoz, valamint részben az építőiparhoz kapcsolják a munkacélú kizsákmányolást; a felmérésben résztvevők szerint az esetek többségében fizikai munkáról van szó, legyen az állatgondozás, terménybetakarítás vagy építőipari segédmunka, de felmerülhetnek még ház körüli és háztartási munkák is.

Janka Csilla Eszter, az IOM emberkereskedelem elleni egységének projektkoordinátora elmondta, hogy a válaszadók a külföldi munkacélú kizsákmányolás kapcsán szintén a mezőgazdaságra és az építőiparra gondolnak először, és már hallottak ilyenre példákat. is a közvetlen környezetükben. A megkérdezettek továbbá az idegenforgalmat is említették, amely szerintük Magyarországon is jellemző lehet – ez esetben a hazánkba keletről érkező vendégmunkások lehetnek érintettek.

Tartanak a lebukástól a prostituáltak kliensei

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek szerint kik vesznek igénybe kizsákmányolásból létrejövő szolgáltatást. A munkacélú kizsákmányolással ellentétben a szexuális célú kizsákmányolás, vagyis a prostitúció – mely során az áldozatokat szexuális szolgáltatás nyújtására kényszerítik – esetében már jóval könnyebben azonosították a szolgáltatást igénybe vevőket. Ugyanakkor a válaszadók visszajelzései alapján mindössze azt lehetett megerősíteni, hogy a „fogyasztó” a legtöbb esetben férfi, és rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szolgáltatást igénybe tudja venni.