A megkérdezettek minden olyan szexuális tevékenységet – és annak fogyasztóit is – elítélik, amely a nők prostitúcióra való kényszerítésén alapul. A válaszadók egy része ugyanakkor csak a kényszerített prostitúciót használók tevékenységét ítéli el, az önként vállalt formájával kapcsolatban megengedőbb. Az interjúalanyok szerint a klienseket általában nem érdekli, hogy a prostituáltak önszántukból vagy kényszer hatására kínálják szolgáltatásaikat, így az sem várható tőlük, hogy hatósági bejelentést tegyenek azokról az esetekről, amikor kényszerítő tevékenységet érzékelnek – ráadásul a kuncsaftok a saját lebukásuktól is tartanak.

Janka Csilla Eszter szerint a prostitúciós tevékenységek európai szabályozásának ma két jellegzetes modellje van, amelyek a kizsákmányolás ellen próbálnak fellépni. Az egyik az úgynevezett skandináv vagy északi modell, amely a keresleti oldal teljes tiltását vezette be, míg a másik (legális modell) a prostitúció intézményét a teljes legalitás talajára helyezi – utóbbit Nyugat-Európa több országában (pl. Svájcban, Németországban, Hollandiában) is alkalmazzák jelenleg is.

A vásárlók adják a másodlagos keresletet

A kutatásból kiderült az is, hogy a kizsákmányolás jelenségét a legtöbben az elkövetői oldal szereplőihez kötik (házi rabszolgatartók, külföldön működő vállalkozások, munkaerőközvetítők). Csak másodlagos keresletként hivatkoznak a kizsákmányolt módon előállított termékek és szolgáltatások vásárlóira, annak ellenére, hogy az utóbbi csoportba számszerűleg többen tartoznak. A legkülönfélébb gazdasági ágazatokból és a világ legkülönbözőbb pontjairól érkezhetnek hozzánk olyan árucikkek, amelyek előállítása nagy mennyiségű kizsákmányolt emberi munkaerőt igényel. A megkérdezettek szerint azonban ezeket a termékeket nem Magyarországon, hanem távoli földrészeken, Ázsiában, Dél-Amerikában állítják elő, a keresleti és a kínálati oldal így területileg teljes mértékben elválik egymástól. Talán ez a távolság is közrejátszik abban, hogy a felmérésben résztvevők szerint a vásárlók túlnyomó többségét nem foglalkoztatja a lehetséges emberkereskedelemmel megterhelt előállítási folyamat.