A gazdasági visszaesés a munkaerőpiacon csak mérsékelten éreztette hatását, a magyar gazdaságot gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jellemzi. A képzett munkaerő hiánya a következő években is érezteti hatását. A munkanélküliségi ráta az elmúlt negyedévekben fokozatosan feljebb kúszott, de érdemben nem emelkedett 4 százalék fölé. A következő negyedévekben a gazdasági aktivitás erősödésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta újra csökkenő pályára állhat, 2024 átlagában 3,6 százalékos ráta várható.

A feszes munkaerőpiac és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése jövőre egyértelműen infláció feletti bérdinamikát hoz magával, segítve a háztartások vásárlóerejének helyreállítását. 2023-ban a nemzetgazdaság egészében 10 százalék körüli mértékben nőhetnek az átlagkeresetek, ami 4-5 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg.

Javuló külső egyensúlyi pozíció

A fogyasztási és beruházási célú import mérséklődése és az energiahordozó-árak normalizációja gyors javulást eredményezett az ország külső egyensúlyi pozíciójában. Az első három negyedévben a külkereskedelmi mérlegben 6,85 milliárd eurós többlet halmozódott fel, 2023 egészében pedig a 8 milliárd eurót is meghaladhatja a szufficit. A külkereskedelmi mérleg látványos javulása a folyó fizetési mérlegben is megmutatkozik. A tavalyi évben a deficit meghaladta a GDP 8 százalékát, idén azonban már minimális többlettel zárhat a folyó mérleg, ami 2024-ben tovább emelkedik. Külső sérülékenységünk tehát érdemben mérséklődik.