Lassabb ütemre vált a dezinfláció, a jegybanki cél jövőre még nem teljesül
A januári csúcsról először lassabban, majd az őszi hónapokban – a magas bázis által is segítve – intenzívebb ütemben mérséklődött az infláció. A legfrissebb adatok már erőteljes és egyre szélesebb alapokon nyugvó dezinflációt mutatnak. Az éves fogyasztói árindex októberben árnyalatnyival 10 százalék alá került, az évet pedig 7 százalék alatti szinten zárhatja. Az éves átlagos infláció azonban így is 17,8 százalék körül alakulhat. A pénzromlás ütemének mérséklődésében az importált inflációs nyomás enyhülése és a stabilabb forintárfolyam mellett jelentős szerepe volt a belső kereslet gyengülésének is.
A dezinfláció 2024-ben is folytatódhat, de már jóval lassabb ütemben. A kilátások szempontjából a forintárfolyam, a globális energiahordozó-árak alakulása, a feszes munkaerőpiac, az erőteljes bérkiáramlás és az év eleji átárazások mértéke felfelé mutató kockázatot jelent. Minden valószínűség szerint 2024 átlagában 5 százalék körül, kissé e szint alatt alakul a pénzromlási ütem, a 2-4 százalékos jegybanki célsávba azonban csak 2025-ben csúszik vissza az éves árindex. Az inflációs cél fenntartható módon való elérésére 2025 második felében számíthatunk.
Normalizálódó kamatok forinterősödés nélkül
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ország kockázati megítélésének pozitív változásával és a csökkenő pályára álló inflációval párhuzamosan májusban megkezdte a kamatszint lassú, fokozatos normalizálását. Ennek eredményeképpen szeptemberben az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti rés 13 százalékon bezárult. Októberben 12,25 százalékra, novemberben pedig 11,5 százalékra csökkent az irányadó kamat. Decemberben egy újabb, 75 bázispontos kamatvágás várható.
