A kis- és középvállalatok lehetőségei az irodapiacon ugyanazok, mint a nagyoké, legalábbis a szakértők szerint. Az egyetlen hátrány, hogy az irodaház fizikai adottságai sokszor kötöttek, azaz nem mindig variálható egy-egy szint további felosztással. Azonkívül egy új irodaház a nagyobb területet igénylő bérlőjelölteket részesíti előnyben, és csak utánuk "engedi be" a kisebb irodát keresőket. Így előfordulhat, hogy azt a bérlőt türelemre intik, aki mondjuk egy 100-200 négyzetméteres területet keres vállalkozásának. A nagyobb irodaházban általában 300-350 négyzetmétertől lehet irodákat bérelni.

Ügynökségi háttér

"A gyakorlat a következő" - avat be a részletekbe Konthur Adrienne, a CB Richard Ellis (CBRE) ingatlan-tanácsadó társigazgatója. "Az ügyfél megkeres minket, mi kiválasztjuk a kliens igényeinek megfelelő irodaházakat, amelyekről részletes listát adunk neki, ezt követően pedig a tanácsadóink mindegyik iroda előnyeit és hátrányait felvázolják összehasonlításképpen. Cégünk adatbázisa tartalmazza Budapest összes "A" és "B" kategóriás épületének adatait. Az ügyfél prioritásait szem előtt tartva - műszaki felszereltség, az épület elhelyezkedése, az irodaház imázsa - a tanácsadóink így könnyen szelektálnak az épületek között. Ha valamelyik iroda elnyeri a kliens tetszését, és sor kerül bérleti tárgyalásokra, cégünk ezekben szervesen részt vesz, és segíti a bérlőt. Közvetít a két fél között, műszaki segítséget ad az irodabelső elrendezését illetően, és akár a költöztetés megszervezésében is segítséget nyújt" - mondja Konthur.

A bérbeadók természetesen általában a bérlő igényeinek megfelelően alakítják ki a belső teret aszerint, hogy az ügyfél hány tárgyalótermet, mekkora alapterületű vagy hány személyes irodát szeretne, szükség-e van teakonyhára.

#page#

Ha a bérleményt kereső cégek alkalmazzák a tanácsadót, akkor ők fizetnek a szolgáltatásaiért. Ez esetben a szóba jöhető irodaházakat a cég megversenyezteti, és a megbízó számára megteremti az új irodájába költözés legmegfelelőbb feltételeit. Más, egyszerűbb esetben a leendő bérlő a tanácsadóval együtt járja be a kiválasztott épületeket, és bérleti szerződés aláírása esetén a kiválasztott épület tulajdonosát terheli a tanácsadói jutalék. Ekkor az ügyfélnek az ingatlan-tanácsadó megbízása (közvetlenül) nem kerül semmibe.

"A szakértő sokkal több részletet ismer, ráadásul több információja van az árakról is - hiszen akár azt is tudja, hogy az előző ügyfele milyen kondíciókkal vette ki irodáját" - teszi hozzá a CBRE társigazgatója.

Irodapark vagy irodaház?

Nyugat-Európában már évtizedek óta az a trend, hogy a hasonló profilú vagy ugyanabban az ágazatban tevékenykedő cégek egy helyre költöznek. Az elmúlt időben Magyarországon is hasonló tendencia mutatkozott, legalábbis a főváros egyes részein. A Király utcát és környékét például a "dizájnbútorosok" és a lakberendezők Mekkájának is lehet nevezni, de ilyen például a Bécsi út is, ahol a szaniteráruval foglalkozó cégek telepedtek meg. Míg korábban a "ne legyünk szem előtt", illetve "ne lássa a konkurencia az ügyfeleinket" hozzáállás érvényesült, ma már jóval nyitottabbak a vállalatok. Tehát a közeledés Magyarországon az üzleti élet megváltozásában is rejlik.

"Ma már büszkén vállalják a versenyt a cégek. Ha a lágymányosi Infoparkban az ügyfél az IBM-hez megy, amely egyébként ugyanabban az épületben van, mint a Hewlett-Packard (HP), akkor a HP arra gondolhat, hogy később esetleg hozzá is ellátogat, és akkor az ajánlatok alapján a számára megfelelőbbet választja. Egyébként pedig ki akar a következő tárgyalásra órákat autózni a dugóban? Sokkal jobb, ha egy helyen megtalálja lehetséges partnereit" - vonja le a következtetést a CBRE szakembere.

Folytatás következik.