Reálértéken csak két terület bővült: a marketingkutatás és az adatvezérelt marketing 5, illetve 4 százalékkal, míg a kreatív, média, esemény és PR-szolgáltatások köre egyaránt csökkent reálértéken.
Lunczner Ádám, az IAB Hungary elnöke, a digitális reklámköltéseket összegezve, elmondta, hogy a szegmens tavaly 11,2 százalékkal, 232 milliárd forintra nőtt, ami a teljes médiaköltés 55 százalékát tette ki.
A televíziós reklámpiac működése 2025-ben kiegyensúlyozott és kiszámítható maradt – mondta Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke. A szektor árbevétele megközelítette a 90 milliárd forintot. Az éves 1,9 százalékos növekedést a kereskedelmi reklámbevételek hajtották. A televíziós terjesztési bevételek 2 százalékkal 78,5 milliárd forintra nőttek.
Kapitány Orsolya, az MRSZ-OOH (out of home, közterület) tagozat elnöke elmondta, hogy a közterületi reklámpiac 2025-ben 11,3 százalékkal, 37,3 milliárd forintra nőtt, ami első alkalommal haladja meg a nyomtatott sajtó bevételeit. A piac bővülését a felületek jobb kihasználtsága és az áremelések, valamint a választáshoz kapcsolható költések is támogatták.
A nyomtatott sajtó reklámpiaca tavaly 36,2 milliárd forint árbevételt ért el, 4,6 százalékkal többet, mint 2024-ben, elérve ezzel a 2021-es szintet – mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke, megjegyezve, hogy a printpiac stabilizálódott, amit az állami költések is segítettek. A sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 55,9 milliárd forinttal és online bevétellel együtt 2025-ben 116 milliárd forintot tett ki. Kedvező fejleménynek nevezte, hogy a 16-75 éves korosztály harmada (36 százalék, 2,7 millió ember) heti szinten olvas nyomtatott sajtótermékeket.
