A szektor az ország stagnálás-közeli gazdasági teljesítménye ellenére gyarapodott, a háztartások fogyasztása enyhe emelkedése pozitívan hatott az iparág gazdasági teljesítményére és a kommunikációs piac növekedésének motorja tavaly is a versenyszféra volt. A bővüléséhez a médiaárak emelkedése is hozzájárult, illetve egyes médiatípusokban a 2026-os választások hatása is megjelent – jegyezte meg.
A világjárványt követő évek rendkívül hektikusan alakultak, a globális iparági trendek mellett a hazai gazdasági környezet is nehezített pályát jelentett, miközben a piac szereplői a mesterséges intelligencia kihívásaival is szembesülni kénytelenek – mondta az MRSZ elnöke.
A médiaköltések tavaly 8,4 százalékkal, 416 milliárd forintra emelkedtek, ami reálértéken is 4 százalékos bővülés, és 2,2 százalékkal magasabb a 2019-es szinthez képest. A médiatortán belül a digitális médiaköltések aránya 55,7 százalékot tett ki, a tavalyi bővülés közel fele (48 százalék) a globális szereplőkéknél realizálódott.
Fotó: Pixabay
A teljes médiakiadásokon belül a hazai digitális tartalomszolgálatóknál landolt a reklámköltések 19,6 százaléka, míg a digitálisban 35 százaléka.
A nem médiás költések piaca tavaly 3,7 százalékkal, 343 milliárd forintra nőtt, ami elmarad az elmúlt öt év (2020-2024) 8 százalékos növekedési ütemétől. Reálértéken a szegmens a 2024-hez képest 0,7 százalékkal, 2019-hez képest közel 12 százalékkal maradt el – ismertette Novák Péter.
