Összességében – 4 százalékos idei inflációval számolva – a vizsgált vállalatok munkavállalóinak 18 százaléka – a jelenlegi tervek megvalósulása esetén – reálbércsökkenést tapasztalhat, miközben háromnegyedük reálbére növekedni fog. Reálbér-stagnálásra 7 százalék számíthat. Ezek az arányok közel azonosak a 2025-ös KSH mérésekkel. A képet némileg árnyalja a 3 gyermekes anyák teljes, és a 2 gyermekes anyák részleges SZJA mentessége; ebben a körben béremelés nélkül is emelkedik a nettó kereset. Másfelől az idén 25. életévüket betöltő munkavállalók esetében külön intézkedés nélkül csökken a nettó kereset.
A fizikai munkakörökben némileg erősebb a béremelési szándék (6,1 százalék) a szellemi munkakörökhöz képest (5,7 százalék). Ez vélhetően annak köszönhető, hogy a 11 százalékos minimálbér, illetve a 7 százalékos garantált bérminimum emelés elsősorban a kékgalléros dolgozókat érinti, továbbá a szabályozás elsősorban az alacsonyabb kereseti kategóriákban fejti ki áttételes béremelő hatását is (a minimálbér felett keresőknek is nagyobb arányban emelnek a munkáltatók a bérfeszültség elkerülése érdekében).
Ahogy arra számítani lehetett, nagyobb béremelés kalkulálnak azok a vállalatok, akik létszámbővítést terveznek, illetve azok, akiknél az előző 3 hónapban javult az üzleti helyzet, és azok is, akik idén árat fognak emelni. A domináns, dinamikusan fejlődő szereplők egyfelől megengedhetik maguknak a bőkezűbb béremeléseket, másfelől a piaci expanziójuk fenntartásához erre szükség is van – közölte a GKI.
