Felemás eredményeket hozott, hogy Magyarország nagy méretű autóipari összeszerelő üzem lett

A magyar kormány az ország újraiparosításának részeként az elmúlt években több nagy beruházást is bejelentett. Ilyen a debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD, az ácsi, nyíregyházi, iváncsai vagy gödi akkumulátor gyárak. Ezen beruházások egyfelől nem segítik az ország hosszútávú felzárkózását: alacsony bérekért, sokszor külföldi vendégmunkások alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek ezekben a gyárakban, miközben jelentős állami támogatást kapnak (amit a hazai KKV-k fizetnek meg).

Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Az akkumulátorgyártás emellett kifejezetten víz-és energiaigényes ágazat, amelyekből hazánk nem rendelkezik a szükséges erőforrások kiszámítható biztosításával, ráadásul a gyárak környezetszennyezése további problémához vezet.

Habár ezen reindusztrializációs tervek környezeti és gazdasági szempontból nem tűnnek kifizetődőnek, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk még lehet pozitív. Mivel alacsonyan képzett munkaerő is be tudja tölteni ezeket a pozíciókat, így térbeli elhelyezkedés szempontjából ezeket a gyárakat a magas munkanélküliséggel rendelkező régiókba célszerű telepíteni, ahol helyben biztosított a működéshez szükséges munkaerő. Hogy ez így történik-e, megvizsgáltuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2024. decemberi adatain a település szintű munkanélküliségi arányt. Az NFSZ által relatív mutatóként közölt ráta a nyilvántartott álláskeresők számát mutatja a 15-64 éves népességre vetítve. Az országos átlag 3,5 százalék volt.

A térképen fehér színnel láthatóak a minimális (0-2 százalék) munkanélküliségi aránnyal rendelkező települések (542 település), amelyek közül 36 településen egyetlen munkanélküli sincs. Emellett a sárga színnel rendelkező települések (1243 település) rendelkeznek alacsony munkanélküliséggel (2-5 százalék). A települések 56 százaléka tartozik az első kettő kategóriába. A zölddel (5-10 százalék) jelölt területeken (923 település) már jelentősebbnek mondható munkanélküliség van, a kékkel (10-15 százalék közötti ráta) és pirossal (15 százaléknál nagyobb arány) színezett települések pedig egyértelmű válságövezetek (308, illetve 161 település). A legsúlyosabb munkanélküliség Dél-Somogyban, Dél-Baranyában, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék északi részén, valamint a román határ mentén található. A nagy települések alacsonyabb munkanélküliségi rátája lefelé, míg a kistelepülések magasabb munkanélküliségi rátája felfelé viszi az arányt.

Véleményvezér

Róka fogta csuka helyzetbe került a kormány

Róka fogta csuka helyzetbe került a kormány 

A főpolgármester jogosan kérdezi, hogy mi lesz a mini-Dubajra szánt 320 milliárd forintos állami támogatással.
Magyarok tüntettek Orbán Viktor barátja ellen

Magyarok tüntettek Orbán Viktor barátja ellen 

Az Orbán-kormány „leigázta” a szlovákiai magyar politikai vezetőket.
Nem hiszi el, ha meglátja, milyen méregdrága nyilvános illemhelyet talált Hadházy Ákos

Nem hiszi el, ha meglátja, milyen méregdrága nyilvános illemhelyet talált Hadházy Ákos 

A független országgyűlési képviselő Szalkszentmárton központjában találta a nem két forintból felhúzott létesítményt.
Magyarország legszegényebb megyéiben a legnagyobb a népességfogyás

Magyarország legszegényebb megyéiben a legnagyobb a népességfogyás 

A kormány gyenge gazdaságpolitikája tükröződik a népességfogyásban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo