Az elmúlt hetekben újabb határozott lépéseket tett a világ a vámháború irányába. Az Egyesült Államokban életbe lépett a Donald Trump által beígért, összesen 34 milliárd értékű kínai termékre vonatkozó 25%-os vám, majd Kína is hasonló mértékben megterhelte az USA-ból érkező árukat.
Ez kiegészült bizonyos acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámmal, Trump legújabb ígérete szerint pedig felmerült az Egyesült Államokba érkező autók vámjának megemelése is. Mindez összességében akár több száz milliárd dollár értékű árut is érinthet, ami igen komoly hatással lehet nemcsak a világkereskedelemre, de a gazdasági növekedésre és a tőkepiacokra is.
Az előző rész tartalmából
Március eleje óta, amikor a vámok ötlete Trump fejéből kipattant, a piacok sokat mozogtak. Igaz, ebből nem minden írható a vámok számlájára, mert a német hozamokra az új olasz kormány körüli félelmek, a feltörekvő részvényekre pedig a dráguló dollárfinanszírozás és egyedi, országspecifikus tényezők (pl. Argentína, Törökország) is hatással voltak.
Összességében azonban úgy tűnik, hogy a befektetők bizonytalanok, és a piac egyelőre kivár. Az azonban, hogy a különösen veszélyeztetett európai autógyártók (Euro Stoxx Auto) 10%-os, a kínai tőzsde (Shanghai composite) pedig 14%-os zuhanást szenvedett, eléggé árulkodó.
Hogyan tovább?
„A világkereskedelem komplexitása miatt nehéz megmondani, hogy az egyre jobban kibontakozó vámháború mennyivel vetheti vissza a globális növekedést, és milyen mértékben befolyásolhatja a piacokat. Amíg „csak” az USA és partnerei között alakul ki komolyabb vámháború, az az elemzések szerint 0,2%-os visszaesést okozhat a 2019-re egyébként erősnek mondható, 3,9%-ra várt globális növekedésben.
Abban az esetben viszont, ha az USA-n kívüli ország viszont, ha az USA-n kívüli országok is elkezdik védeni piacaikat egymástól, már egy jóval komolyabb mértékű, 0,7%-os lassulás történhet a globális növekedésben – ez pedig sokkot okozhat a piacokon. A veszély azonban sajnos valós: Kanada és az EU is vámokat tervez kivetni az USA-ból kiszoruló acélra” – hívta fel a lehetséges forgatókönyvek veszélyeire a figyelmet Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Kötvény vagy részvény?
A várható piaci hatásokat vizsgálva a kötvények esetében érdemes a fejlett- és fejlődő kötvényeket kettéválasztani, mert a vámháború többféleképpen is hat a hozamokra. A fejlett kötvényeknél az infláción keresztül a vámok a hozamemelkedés irányába mutatnak, míg a befektetői hangulat romlása az amerikai és német kötvények felé tereli a befektetőket - így a két hatás egymás ellen dolgozik. A fejlődő kötvények esetében – ahová a magyar kötvényeket is sorolhatjuk – azonban az infláció és az üzleti bizalom romlása is hozamemelést okoz, tehát lenyomja az árfolyamot.
A részvényeknél sokkal egyértelműbb a helyzet: a vámháború miatti bizonytalanság már most visszafogja a beruházásokat, emeli a beszerzési árakat és a hitelezés költsége is drágul, így összességében egy komoly vámháborúnál rossz idők jönnek a részvényekre.
Az igazán rossz hír az, hogy a vámháború réme novemberig, a kongresszusi választásokig biztosan velünk marad. Ekkor derül ki ugyanis, hogy az amerikai választók mennyire szimpatizálnak az intézkedésekkel, másrészt a mostani vámemeléseknek is látszanak majd a konkrét hatásai – hangsúlyozta a befektetési szakember.
