Éves összevetésben az összevont hazai árindex 3,3 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedében. Az Eurostat adatai szerint ez irányában megfelelt az akkori összuniós ármozgásnak, ám mértékében számottevően meghaladt azt (+0,2 százalék). A közösség piacát ebben az időszakban országonként erősen széttartó árváltozások jellemezték, hazánk a 3,3 százalékos drágulással a középmezőnybe tartozott. A legnagyobb növekedést Lengyelországban mutatták ki, ahol egy év alatt 13 százalékkal nőttek a lakásárak. Azt követte Bulgária (10,1 százalék), Horvátország (9,5 százalék), Litvánia (8,3 százalék) és Portugália (7,8 százalék). A másik végletet Luxemburg képviseli 14,4 százalékos árcsökkenéssel, jelentős volt az értékvesztés a német piacon is (-7,1 százalék), s melléjük Finnország (-4,4 százalék) fért még fel a vesztesek dobogójára.

Ha a tendenciát nézzük, ugyancsak vegyes a kép, tavaly a közösség legtöbb országában éven belül is változott az ármozgás iránya. Mindössze öt olyan ország van az unióban, ahol legalább 3 éve töretlenül, negyedévről-negyedévre drágulnak a lakások. Ezek: Bulgária, Horvátország, Portugália, Litvánia és Szlovénia. E két utóbbi élen áll abban, hogy itt már kilencedik évébe lépett a megszakítás nélküli drágulás. A folyamatosan vesztők kevesebben vannak, közülük a német piacon a legrosszabb a helyzet, ahol immár 6 negyedéve olvadnak folyamatosan a lakásárak. Ezt a rossz sorozatot csak Luxemburg közelítette meg, ahol 5 negyedéve csúsznak a lejtőn.