Boldog békeidők – ilyen volt a magyar turizmus a járvány előtt

Tavaly több mint 2 milliárd forintot hagytak nálunk az országba látogató külföldi turisták. Amikor még senki sem tudta mi az a koronavírus, a magyarok is egyetlen év alatt 25 millió alkalommal látogattak külföldre. 2019 óta nagyot változott a világ, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott, az idei turisztikai szezonnak kampó. Hogy milyen volt a hazai vendéglátás és turizmus helyzete a koronavírus járvány előtt? Számok tavalyról.

Külföldi utazásokon 2019-ben a magyarok 970 milliárd forintot költött el, folyó áron 9,2 százalékkal többet, mint korábban. 2019-ben a több mint 14 millió utazás során 59 millió napot töltöttek el a magyarok, 1,7 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban.

Idén tavasszal leállt a turizmus

2020. március végére szinte az összes kereskedelmi szálláshely bezárt a járvány terjedése elleni intézkedések miatt, de a forgalmuk már a hónap elején csökkenésnek indult a nemzetközi utazási korlátozások és a lakosság óvatossága miatt. Ez megakasztotta a turizmus hosszú ideje tartó lendületét: a vendégéjszakában mért vendégforgalom januárban és februárban összességében 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, márciusban azonban már 65 százalékkal csökkent. Aztán áprilisban jött az igazi mélypont - írta laptársunk, az Mfor.hu. A külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 99, a belföldi vendégek által eltöltötteké 95 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

Kevesebb szálláshely

A tavaly nyár végi adatok szerint 3406 kereskedelmi szálláshely várta a vendégeket, 131 egységgel kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadható férőhelyek száma (343 ezer) 2,9 százalékkal mérséklődött.

A kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait 12,8 millió vendég, 31,3 millió vendégéjszakára vette igénybe, ami 2, illetve 0,8 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Tavaly a vendégek több mint fele érkezett belföldről, számuk (6,7 millió) 0,8 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakáké (15,6 millió) 2009 óta először mérséklődött (0,6 százalékkal. 2019-ben a szálláshelyeken 6,1 millió külföldi vendég 15,7 millió éjszakát töltött el, 3,2, illetve 2,3 százalékkal többet a 2018. évinél.

A vendégek háromnegyede a szállodákat választotta

A szálláshelyek között kiemelkedő szerep jut a szállodáknak, ahol a tavalyi vendégéjszakák háromnegyede koncentrálódott. Itt a vendégéjszakában mért külföldivendég-forgalom 82 százaléka realizálódott. A panziókban az összes vendégéjszaka 7,3 százalékát regisztrálták, számában és arányaiban lényegében ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Az alacsonyabb árfekvésű üdülőházakban, kempingekben és közösségi szálláshelyeken együttesen a vendégéjszakák 18 százalékát töltötték a vendégek, közülük egyedül az üdülőházak forgalma csökkent.

Átlag 10 ezer egy szoba

A KSH adatai szerint a szálláshelyek bruttó árbevétele 2019-ben folyó áron 8,8 százalékkal, 557 milliárd forintra növekedett. Az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj 10,5 ezer forint volt, az egy évvel korábbinál 8,3 százalékkal több. (A koronavírus-járvány következményeként idén persze 10 ezer forintnál jóval többért lehetett szálláshelyet találni, főleg a Balatonnál. Ennek hátterében az újrainduló belföldi turizmus áll. Többször lehetett olvasni a sajtóban elképesztően megdrágult foglalásokról és kínálatokról, azaz a szállásadók így próbálták valamelyest kompenzálni a kieső forgalmat. A balatoni szállodások akár 30-40 százalékkal is emeltek az árakon - írta laptársunk, a Privátbankár.hu.)

Az üzleti célú egyéb szálláshelyek azok a magán, illetve egyéb szálláshelyek, amelyet rövid távú szálláshely szolgáltatással összefüggésben hasznosítanak. Ilyen lehet például egy magánlakás, vagy apartman, amelyet főszezonban turistáknak ad ki a tulajdonosa jellemzően rövidebb időtartamra.

Az üzleti célú egyéb szálláshelyeken 2019-ben 44 ezer vendéglátó, 274 ezer férőhellyel fogadta a vendégeket, ami 0,3, illetve 6,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 3,5 millió vendég 11,4 millió vendégéjszakát töltött el ezeken a szálláshelyeken, utóbbi 21 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derült ki a KSH adataiból.

Mit lép a járványra a kormány?

Eddig több száz milliárd forint támogatást nyújtottak a turizmus támogatására, összehangolt intézkedéssorozattal segítették az ágazatot. Például a Széchenyi Kártya Program szeptemberben új hitelkonstrukcióval bővült, amely csak a turisztikai szektorban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára elérhető. A Széchenyi Turisztikai Kártya segítségével a vállalkozások szabad felhasználású, nulla százalékos kamatozású hitelhez jutnak. Az új konstrukció hitelkerete 100 milliárd forint lesz, a hitel összege nem haladhatja meg a 250 millió forintot. Egy másik, 60 milliárd forintos keretösszeggel kiírt pályázaton a vidéki Magyarország magánszálláshelyei és egyéb szálláshelyei juthattak szobánként 1 millió forintos támogatáshoz. A strandfejlesztések is folytatódtak: a program első három ütemében 114 strand újult meg több mint 9 milliárd forintból, a negyedik, augusztusban meghirdetett ütemben pedig a szabadvízi strandok megújulására fordítanak 3 milliárd forintot. (MTI)

Véleményvezér