Az elmúlt időszakban számos elemzés, tanulmány jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a forint gyengülése az importált infláción keresztül egyre nagyobb hatással van a hazai árszínvonalra. Varjú Péter szerint Matolcsy György távozása a jegybank éléről és Varga Mihály kinevezése egy új korszakot indított el.

„Valahol az év elején Varga Mihály meggyőzhette Orbán Viktort, hogy szükség van a stabil és erős forintra. Úgy vélem, hogy a választásokig ez az üzenet ki fog tartani, 400 forint feletti eurót egy ideig nem fogunk látni” – tette hozzá az elemző. Aki szerint most nem járnak el jól azok a befektetők, akik a forint ellen spekulálnak.

Az elmúlt időszakban a forintbefektetésekbe – főként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata biztosította kamatelőny miatt – 1000 milliárd forintnyi megtakarítás érkezett. Az is igaz ugyanakkor, hogy ez a tetemes összeg nagyon gyorsan elvándorolhat, „de több mint tíz évnyi unortodox gazdaságpolitika után nem is számíthatunk másra, mint a forró pénzre” – tette hozzá Varjú Péter.

Kovács Szilárd szerint a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat egyre kevésbé van hatással a piaci kamatokra, a különböző kedvezményes, vállalati és lakossági hitelprogramok miatt. Az MNB irányadó rátája inkább a forint targetálását célozza és a nemzetközi pénzpiaci befektetőknek üzen.

Az egyre ortodoxabbá váló gazdaságpolitika jelentős változására, és mondjuk a forint árfolyamának elengedésére rövidtávon azért sem lehet számítani, mert az S&P és a Moody’s hitelminősítőnél is éppen a befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk. Márpedig a bóvlit biztosan nem szeretné megkockáztatni a kormány, pláne a választások előtt.