Először is meg kell győződni arról, hogy a kollégák tisztában vannak az olyan védelmi intézkedésekkel, mint például az irodai maszkviselés. A menedzsment feladata az elvárásokat előbb egyértelműen kommunikálni, majd kedvesen, de határozottan betartatni. Az elvárások betartatásához hozzátartozik a megfelelő védelmi eszközök biztosítása az alkalmazottak számára, valamint az is, hogy gondoskodjanak a szükséges fertőtlenítésről és takarításról. A menedzsment dönthet úgy is, hogy elébe megy a hatósági korlátozásoknak, így már akkor bevezethetőek a szigorítások, ha láthatóan romlik a helyzet, de kormányzati szinten még nem történt lépés.
A legfontosabb azonban mégis az, hogy a vezetőség ne csak utasítgasson és szabályozzon, hanem járjon az élen jó példával. A kutatás alapján egyértelműen az látszik, hogy azoknál a cégeknél, ahol csak a dolgozóktól várták el az előírások betartását, hamar megingott az azokba vetett hit, és az alkalmazottak egyre nagyobb arányban kezdték azt érezni, hogy a vezetők csak össze-vissza beszélnek, és valójában nem szempont a járványvédelem és a biztonság, ez pedig a produktivitás romlásához vezethet. Csak egy példa – ha egy barista konfliktushelyzetbe kényszerül egy olyan vendéggel, aki következetesen nem tartja be az előírásokat, és a főnök nem áll ki az alkalmazottjáért, a dolgozói meggyőződés meginogni abban, hogy mi az igazán fontos: a profit vagy a munkatársak egészsége.
Fontos megjegyezni, hogy a Harvard Business Review kutatása kifejezetten a vuhani helyzetre fókuszált, ahol a járványt mostanra viszonylag hatékonyan sikerült megfékezni – így az ottani munkavállalók és cégek tapasztalatai bizonyos szinten eltérhetnek más országokbeli társaiktól. A konklúzió azonban egyértelmű – a visszatérés a munka hétköznapi világába egy rendkívüli helyzet után senki számára sem könnyű, így a sikerhez együttműködésre lesz szükség mind a menedzsment, mind a dolgozók részéről.
