Viszik a szajrét
Az Apple üzleteiben a bemutatásra szánt komputerek és telefonok oda vannak erősítve az asztalokhoz. De az extra eszközök nem. Egy ravasz tolvajnak elég volt egy, az alkalmazottak viseletéhez hasonló kék póló és egy hasonló viseletet hordó tettestárs, hogy egy rakás értékes Apple termékkel sétáljon ki a boltból.
A New York-ban lévő SoHo Apple Store alkalmazottnak öltözött tolvaja 19 iPhone-t lovasított meg. Társával délután 5.30-kor bement a szerelőhelységbe, kivette az egyik szekrényből a termékeket (s mivel ott dolgozónak tűnt, senki nem szólt rá, hogy mit csinál), átadta társának, aki az inge alá dugta, majd egyszerűen kisétáltak. Az ellopott termékek értéke: 16 130 dollár, azaz 4,78 millió forint.
Nem az a festmény!
Alec Baldwin éveken át hordta a hátizsákjában a Sea and Mirror (1996) című festmény fotóját, melyet a 90-es éveben népszerű Ross Bleckner festett. 2010-ben megkérte Bleckner műkereskedőjét, hogy puhatolja ki, mennyiért adná el neki a festményt a tulajdonosa, aki 121 000 dollárért vette meg a Sotheby's aukciós ház árverésén 2007-ben.
(fotó: flickr/bromirski)
175 000 dollárért túladott rajta, erre 15 000 dollár jutalékot tett rá a műkereskedő. De gyanús volt a sztárnak, hogy a színek világosabbak a képben és hiányzott az ecsetvonásokból a "madártollszerű" jelleg. A Sotheby's szakértője megvizsgálta a képet és kijelentette, hogy ez egy másik alkotás. Baldwin emailjeire a festő és műkereskedője ügyetlen ködösítéssel reagáltak.
Állítása szerint a műkereskedő rábírta a művészt, hogy fejezzen be egy abbahagyott képet, ami ugyanabból a sorozatból való, mint Baldwin kedvence, s adják el neki úgy, mint a hőn vágyott festményt - vélhetően mert a kiszemelt kép tulajdonosa nem akart megválni a műalkotástól.
A műkereskedő ügyvédjén keresztül azt nyilatkozta, hogy a kép nem hamisítvány, eredeti Bleckner-alkotás. Bár ez valószínűleg igaz, azt sem cáfolja, hogy Baldwinnak igaza van és szándékos átverés áldozata lett. Baldwin felkereste New York főügyészét, de azzal hajtották el, hogy bűnügy esete nem áll fenn.
Baldwin öt Bleckner festmény tulajdonosa, alapítványa finanszírozta a művész legutóbbi Long Island-i kiállítását. Valószínűleg a többit nem fogja...
Cégvezetői fizetés: nagyobb, mint az éves árbevétel
Megszokhattuk, hogy az USA-ban magasak a cégvezetői bérek. De hogy a vezérigazgató több jövedelemre tegyen szert, mint amennyi a cége forgalma, az még ott is ritka. Mégis ez történt az Ultimate Software Group-nál, ahol Scott Scherr 38,3 millió dollárt kapott javadalmazásként. Ez még a cégnél 140-szer nagyobb méretű Microsoft vezérének jövedelmét is túllépte. Igaz, Scherr ezzel "csak" a 10. helyen végezett a legjobban fizetett technológiai cégvezetők toplistáján.
A vállalkozás javadalmazásokról szóló döntései általában 66%-os támogatottságot kaptak a részvényesektől, ami nem túl magas. Ilyen kérdésekben rendszerint 90%-os támogatottság a megszokott. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a vállalat részvényei szárnyaltak Scherr vezetése alatt: 2008 óta évente átlagosan 43%-kal nőtt az árfolyam, ami háromszorosa a rivális cégek árfolyam-emelkedésének. Az elmúlt 5 évben a felhőszolgáltatásokat nyújtó Ultimate Software bevétele az ötszörösére nőtt, amivel lekörözte az SAP-t és az Oracle-t is.
Scherr fizetése 2010-ben még 2,28 millió volt, 2014-ben azonban már 12,2. Mindez semmi ahhoz képest, hogy 2015-ben 38,3 millióra emelték. A legutolsó menetben a jövedelemnövekedést majdnem színtisztán részvényopcióknak köszönheti. Többet kapott belőle jutalmul. Az Ultimate Software cégértéke egyébként 6 milliárd dollár, amivel eltörpül a nagy versenytársak mellett.
Adócsalás gyanújába keveredett Christoph Waltz
A sokáig osztrák és német tévésorozatokban tengődő, majd 53 évesen Quentin Tarantino Becstelen brigantik című filmjében világhírre szert tevő színész ellen adócsalás gyanújával indított nyomozást a német ügyészség. Az Oscar-díjas színész osztrák-német kettős állampolgársággal rendelkezik, s Berlinben is van otthona, ugyanakkor az év nagy részét Los Angeles-i házában tölti. Az Oscar díjas színész pénzügyeivel kapcsolatban az a gyanú merült fel, hogy hat számjegyű (azaz egymillió euró alatti) adófizetés alól bújt ki Németországban azzal, hogy offshore számlákra mentette -vélhetően legalább hétszámjegyű, azaz milliós tételű- jövedelmét.
Az erről szóló információkat bizalmas dokumentumokból szerezte Észak-Rajna-Vesztfália tartomány pénzügyminisztériuma. Az ezeket tartalmazó CD-t pénzért vásárolta meg a minisztérium, majd továbbította az inkrimináló adatokat a berlini ügyészségnek. A minisztérium több alkalommal is vásárolt adatokat úgynevezett "whistleblowerektől", akik eltulajdonítottak svájci vagy lichtensteini adóelkerülésre vonatkozó adatokat és dokumentumokat.
Az álhírek éve
A Facebook algoritmusai nem tudták megkülönböztetni az álhíreket a valósaktól és gyakran az előbbieket is ajánlani kezdték a felhasználóknak. Ez problémás dolog főleg amiatt, hogy idén történt a Brexit-népszavazás Angliában és az elnökválasztás az Egyesült Államokban.
Főleg az utóbbihoz kapcsolódóan a Kreml által pénzelt álhír-honlapok szakmányban gyártották a hamis bejelentéseket és a csúsztatáson alapuló érveléseket. Az álhírek, mint új "megatrend" akkor tört be a köztudatba, amikor elkezdtek "hírek" megjelenni arról, hogy a Fox New kirúgta Megyn Kelly műsorvezetőnőt. És egy ilyen híradást a Facebook algoritmusa elkezdte nyomni a Trending szekcióban. Ide olyan anyagok, linkek kvalifikálhatnak, amiket legalább egy bizonyos számú felhasználó megoszt.
Ebben állítólag emberek -Facebook-alkalmazottak- is ludasak voltak. Legalábbis erre utal az a tény, hogy a Facebook -a Business Insider értesülése szerint- kirúgta a Trending szerkesztőcsapatát és a menedzsment eldöntötte, hogy ezentúl emberi kéz/agy nem szólhat bele a Trending döntéseibe. csakis az algoritmusok.
Nem véletlen, hogy az Oxford Dictionaries a "post-truth"-t választotta az év szavának. Ez a kifejezés olyan érvelésre vagy cikkre utal, amiben több szerepe van az ideológiai nézetnek és a hatásvadászatnak, mint a tények tiszteletének. (Ez tehát még nem az álhír kategória, de közel van hozzá.)
Decemberben a Facebook azt mondta, hogy van megoldás, hogyan tökéletesítsék a mesterséges intelligenciát (algoritmusok, kódok, szoftverek) ahhoz, hogy ki tudja szűrni az álhíreket.
Az álhírterjesztés másik tendenciája nem politikai célú, hanem szimplán vírusalapú volt. Egy rosszindulatú vírus Mark Zuckerberg és Britney Spears halálhírét is elterjesztette. Meg jó néhány millió más felhasználó halálhírét is szétkürtölte hamis értesítésekkel a Facebookon.
Forrás: Bild, news.com.au, wikipedia, Business Insider, Reuters, Bloomberg, DNAinfo, The New York Time
