Az ipari parkok 2004-2006-ban 21 pályázattal összesen 2,4 milliárd forint támogatást nyertek el az EU-csatlakozást követő első nemzeti fejlesztési terv ipari parkok támogatási programjából a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) adatai szerint. A tárca összesítése azt mutatja, hogy tovább nőtt azoknak az ipari parkoknak a száma, amelyek bővítik komplex és üzleti szolgáltatásaikat. Az ország valamennyi régiójában van regionális, kistérségi gazdaságfejlesztő hatású ipari park.
Az ipari park címmel rendelkező 179 projekt többségére jellemző a folyamatos fejlődés. Jelenleg mintegy 3228 vállalkozás működik ipari parkokban, s az általuk foglalkoztatott létszám mintegy 182 ezer fő, és továbbra is jellemzőjük az export magas aránya. A nagyszámú park csaknem egyharmada azonban gyenge gazdasági alapokon áll, míg 10 százalékuk a gazdasági eredményeket tekintve nem is tekinthető ipari parknak. Fejlődési különbségeik két fő tényezőre vezethetők vissza: egyrészt helyi - fizikai és humán - adottságaikra, másrészt a fejlesztést végző személyek egyéni képességeire, szakmai hozzáértésére. Igen nagy a jelentősége a közlekedési infrastruktúra fejlettségének is, ez különösen szembetűnő az M3-as autópálya vonzáskörzetében - például Hatvan, Eger, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza térségében -, de látszik az M5-ös mentén is (Kecskemét) és várhatóan az új M6-os is hasonló hatást ér el. A korábbi évek ilyen irányú tapasztalatai közismertek, hiszen az M1-es vonzáskörzetében - Győr, Tatabánya, Oroszlány - figyelemre méltó eredmények születtek.
Lesz forrás
A jövőben a 2007-2013 évekre szóló Új Magyarország fejlesztési terv gazdaságfejlesztési operatív programjában (GOP), illetve a regionális operatív programokban (ROP) is lesz lehetőség az ipari parkok támogatására. Mód lesz arra is, hogy az ipari parkok más szervezetekkel, vállalkozásokkal közösen pályázzanak fejlesztési forrásokra; e fejlesztésekre nemcsak az említett két operatív program nyújt majd támogatási keretet, hanem például a társadalmi infrastruktúra vagy a környezet és energia operatív program (TIOP, illetve KEOP) is. Az Új Magyarország fejlesztési tervben az is segíti a kis- és középvállalkozásokat (kkv), hogy az ipari parkoktól kapott szolgáltatások költségeit a pályázatokban elismert tételként szerepeltethetik.
A különböző programok keretében támogatást lehet majd szerezni szolgáltató- és inkubátorházak, innovációs központok építésére, színvonalas szolgáltatások nyújtásához szükséges fizikai és humán feltételek megteremtésére, magas szintű, valamennyi betelepült által használható IT-hálózat és szolgáltatások megvalósítására, továbbá a még ellátatlan ipari parki területek alap-infrastruktúrájának kialakítására.
A vállalatok letelepítésében, a külföldi befektetések vonzásában és beágyazódásuk elősegítésében jelentős szereppel bír a térségi üzleti infrastruktúra kiépítettsége. Így az alapvető fontosságú infrastrukturális és közműfejlesztéseken túl manapság például már elengedhetetlen az IT-szolgáltatások megléte is. A kis- és közepes méretű induló vagy már működő vállalatok versenyképességét támogatandó, az ipari parkok esetében is kiemelt szempont a vállalkozások általános működési feltételeinek, ismereteinek tanácsadással, szolgáltatásokkal való javítása.
- zöldmezős területeken az ipari park bővítéséhez kapcsolódó, betelepítésre alkalmas területek kialakítása az alapinfrastruktúrák kiépítésével;
- a szolgáltatásbővítéshez kapcsolódó telephelyfejlesztés (barnamezős beruházások esetén meglévő épületek újrahasznosítási célú felújítása, korszerűsítése);
- az ipari parkok által a betelepült vállalkozásoknak nyújtandó/nyújtott szolgáltatások kialakítása és fejlesztése;
- egy adott régió/térség ipari parkjainak összefogása és a parknak az együttműködés központjává felfejlesztése;
- inkubátorházak bővítése, szolgáltatásainak fejlesztése;
- ipari parkok és "ipari park" címmel nem rendelkező területek összefogása és a parknak az együttműködés központjává fejlesztése;
- az ipari parkban működő vállalkozások által igénybe vehető innovatív szolgáltatások: tanácsadás, képzés minőségi színvonalának fejlesztése, valamint a szolgáltatások számának növelése.
A komponens esetében a potenciális kedvezményezettek köre az "ipari park" címmel rendelkező gazdasági társaságokra, szövetkezetekre, helyi önkormányzatokra, közhasznú társaságokra és egyéni vállalkozókra terjed ki.
"A logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése" komponens keretében ezzel szemben olyan tevékenységek támogathatók, mint:
- a szolgáltatásbővítéséhez kapcsolódó telephelyfejlesztés;
- a logisztikai központ által igénybe vehető szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások;
- a logisztikai park által igénybe vehető innovatív szolgáltatások minőségi színvonalának fejlesztése és a szolgáltatások számának növelése;
- a fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás, valamint a hozzájuk kapcsolódó képzés.
A komponens esetében a kedvezményezettek köre az intermodális és egyéb logisztikai központokat előkészítő, fejlesztő és működtető gazdasági társaságokra terjed ki.
#page#
Nem csak parkoknak
A komplex szolgáltatást nyújtó logisztikai központok iránti igény szükségessé teszi a logisztikai szektor fejlődésének elősegítését a parkok "kerítésen belüli" infrastruktúrája fejlesztésén, illetve a központok által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésén keresztül. A logisztikai kiszolgálás javítását célzó beruházások közvetetten támogatják a kkv-k beszállítói és elosztótevékenységét, elősegítve ezzel versenyképes működésüket.
Természetesen nemcsak a parkok tulajdonosai, menedzsmentje vehet igénybe pályázati úton uniós forrásokat a fejlesztéseihez, hanem az ipari parkokban működő vállalkozások is, és nemcsak a parkkal karöltve - az ipari parkok infrastrukturális beruházásaihoz kapcsolódó különböző pályázati lehetőségekre a pénzintézetek is, a pályázatíró cégek is felfigyeltek, és igyekeznek ehhez illeszkedő finanszírozást és pályázati-projektmenedzselési tanácsadást kínálni -, hanem önállóan is.
Önálló pályázati lehetőség például a vállalkozások saját innovációs és K+F-tevékenységének ösztönzése, a vállalati szervezetfejlesztés, a korszerű folyamatmenedzsment ösztönzése vagy az első nemzeti fejlesztési tervből már jól ismert technológiai korszerűsítés.
Közös cél lehet viszont az ipari park és a betelepült vállalkozás életében a megújuló energiaforrások hasznosítása, valamint az energiahatékonysági fejlesztések. Ezek elsősorban a KEOP-ból, másodlagosan a regionális operatív programokból finanszírozhatók.
Energetikai célok
Ezzel szemben a Közép-Dunántúl régió projektjeinek támogatása 50-ről 40 százalékra, Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében pedig 45-ről, illetve 40-ről 30 százalékra csökken, míg a legfejlettebb régióban, Budapesten az eddigi 35 százalékos támogatási arány idén januártól 25 százalékra, 2011-től pedig 10 százalékra csökken. Kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal emelhető a besorolás alapján meghatározott támogatási intenzitás.
A távlati célkitűzések elérése érdekében ugyanis 2005-2010 között legalább 1000 gigawattórával kell növelni a zöldáramtermelést, 2013-ig pedig további mintegy 2400 gigawattóra növekményt kell elérni.
Az energiahordozó-forrásszerkezet befolyásolása mellett fontos feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. A "Hatékony energiafelhasználás" prioritási tengely keretében megvalósuló projektekhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást a "Konvergencia" célkitűzés elérése érdekében, amely támogatásra a következő hazai NUTS II régiók jogosultak: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld.
Az ágazatok közötti és a célonkénti megoszlás szerint is a hazai energiafelhasználás legnagyobb tételét a lakosság és a kommunális intézmények energiafelhasználása jelenti, így első számú célterületnek ezek energiaigényének mérséklését kell tekinteni. Ismert, hogy e területeken a végfelhasználás energiahatékonysága - a rossz hőszigetelések, az elavult nyílászárók, illetve a kevéssé korszerűtlen energetikai berendezésállomány miatt - nemzetközi viszonylatban kedvezőtlen.
A másik két fő felhasználói terület az ipar hő- és egyéb energiafelhasználás, valamint a közlekedés, így ezek képezik a másodlagos és harmadlagos célterületet.