Műkincsek nyomában

Valószínűleg nem téved nagyot az, aki azt gondolja, hogy a műtárgyak piacához a magyar polgárok 99 százaléka semmit sem ért, s az egyéb befektetések - ingatlan, deviza, részvények, alapok - területén otthonosan mozgó üzletemberek döntő többsége sem nevezheti magát szakértőnek a szobrok és festmények területén. Pedig a befektetési célú műkincsvásárlásnak komoly hagyományai vannak, ráadásul a nyilvánvaló anyagi hasznon túl komoly presztízsnövekedést is elkönyvelhet az, aki elcsíp egy-egy jó vásárt a műkincspiacon.

Túléli Budapest a következő öt évet is kormánytámogatás nélkül?
Milyen kapcsolatot lehet kialakítani a Fidesszel, Magyar Péterrel és Karácsony Gergellyel?
Online Klasszis Klub élőben Vitézy Dáviddal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 13. 16:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A műtárgyvásárlás Magyarországon még a szocializmus idején is kedvelt befektetési forma volt. Nem pusztán a torz piac és a nyomott árak miatt, hanem mert az akkor keletkezett jövedelmek eltüntetésének is szinte egyetlen lehetősége volt. A rendszerváltás után komoly keresletet generált a hirtelen meggazdagodott réteg, ám az eltelt időben folyamatosan kialakult egy jól működő piac. Az árfolyamok az "újgazdag" réteg nyomására eleinte meredeken emelkedtek, az utóbbi években azonban megfelelő jogi szabályzórendszerrel és számos stabil, megbízható piaci szereplővel működő, átlátható piaccá vált a műkincs-kereskedelem.

Nehéz megmondani

Bár Magyarországon a festményaukciók elsöprő fölénnyel vezetik a mezőnyt mind a hírversenyben, mind a leütések összértékét tekintve, egyre gyakoribbak az olyan aukciók, ahol már néhány ezer forinttól lehet licitálni régi tárgyakra, relikviákra. Mivel az ilyen - esetenként interneten keresztül tartott - aukciókon rengeteg érdeklődő megfordul, lehetetlen akár csak közelítőleg is megbecsülni, hogy hazánkban hányan foglalkoznak műtárgygyűjtéssel akár hobbi-, akár befektetési szinten.

A banki szférában megfordulók közül általában a private banking-ügyfelek azok, akik érdeklődnek a műkincsek iránt, ám nekik is csak elenyésző hányaduk. Alig egy-két százalékuk rendelkezik otthoni gyűjteménnyel, és bejáratos az aukciókra is - állították egybehangzóan a megkérdezett private banking-szakemberek.

Az óvatosság és idegenkedés nem véletlen, hiszen az átlagember számára évekbe telhet, amíg megfelelő szakértelemre tesz szert. Ezen felül persze megoldást jelenthetnének a megbízható kapcsolatok is, ám ezek az ismeretségek sem burjánzanak, hiszen egyik oldalon kevés a szakértő, a másikon pedig az elengedhetetlen bizalom hiányzik. A bankok némelyike ugyan készít időről időre ajánló prospektust privát banki ügyfeleinek, mások pedig fórumokat tartanak, az itt megszerezhető tudás azonban csak alapot adhat, biztos tudást semmiképp.

A fő bizonytalanság ezen a területen éppen abból adódik, hogy nincs egy központi terület, mondjuk a Magyar Nemzeti Galéria, ahol anyagi felelősségvállalás mellett készítenének egyes képekről, műtárgyakról eredetiségvizsgálatot. Jó hír viszont, hogy már egyre több galéria ad ki tanúsítványt, anyagi felelősség vállalása mellett.

Adószabályok
Érdemes néhány szót szólni arról, mibe is kerül az, ha valaki műtárgyakat vásárol. Ha valaki nem üzletszerűen értékesít műtárgyat, akkor az ingóságokra vonatkozó általános szja-szabályok vonatkoznak rá, tehát ha nem tudja vagy akarja igazolni a vételárat, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek, amelyre 20 százalékos adóteher vonatkozik.
Ha rendelkezik a vételről dokumentummal, akkor az árkülönbözet után fizeti meg ugyanezt az adót.
Kezdőknek grafikát

A magyar gyakorlatból kiindulók tévesen úgy értelmezhetik, hogy igazából olajfestményekbe érdemes fektetni, hiszen ezek kelnek el az aukciókon a legmagasabb áron. Ugyanakkor egy festmény igazából csak néhány évtized alatt tud komoly nyereséget generálni, így a pár hónapos, egy-két éves befektetési futamidőkhöz szokott üzletemberek számára ijesztő lehet egy ilyen időtáv. Általánosságban elmondható, hogy ha valaki az elmúlt tizenöt évben festménybe fektetett, jelentős nyereséget realizálhatott, sok esetben nagyobbat, mint ha ingatlanba vagy értékpapírokba helyezte volna a pénzét. Ehhez azonban nyilvánvalóan az kell, hogy az érdeklődő kellő anyagi biztonsággal rendelkezzék, s ne rövid távú haszonszerzési céllal vásároljon műtárgyakat.

Aki befektetési céllal vásárol, és rövidebb idő áll rendelkezésére, annak érdemesebb a pillanatnyi rezdüléseket, az aktuális divatot figyelnie. A műkincsek körében éppen úgy vannak "menő" és kevésbé "menő" cikkek, irányzatok, mint a kifutókon vagy a befektetési alapok körében. A piaci szakértők szerint például a grafikák és az akvarellek iránti érdeklődés eddig túlzottan alacsony volt az olajfestmények nyomasztó fölénye miatt, ezért ezek jelentősen alulértékeltek. De például a történelmi évforduló miatt megnövekedhet az érdeklődés az 1956-os relikviák iránt is, így érdemes lehet azokat most áruba bocsátani, akár az interneten keresztül.

A presztízs is pénz

 Tendenciának nevezni talán túlzás azt, hogy egyre élénkebb a műkincsek iránti érdeklődés, de megindult egy kitekintés az eddig megszokott befektetési irányokból az újabb, ismeretlen lehetőségek felé, amibe a műtárgyak is beletartoznak. Pénzügyi szempontból tekintve persze logikusnak tűnik, hogy egy diverzifikált kockázatkerülő portfólióba a műkincsek is beletartozzanak, ám szemben a hagyományos befektetési formákkal, a jól megválasztott műtárgy komoly presztízsnövekedést is hozhat tulajdonosának. Ami - bizonyos áttételek után - szintén komoly előnyökkel járhat anyagi és társadalmi téren egyaránt.

Véleményvezér

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten

Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten 

Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt

Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt  

A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.
Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban

Szégyen: már afrikai országok is megelőznek minket egy rangsorban 

Megjelent a World Justice Project 2024-es jogállamiság rangsora.
Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost

Magyar Péter szerint Szentkirályi Alexandra kaszinónak nézi a fővárost 

Magyar Péter kibukott a DK és a Fidesz közös szavazatain.
Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár

Legyen 65 év helyett 60 a nyugdíjkorhatár 

Az ember azt hinné, hogy az emberek a végtelenig vezethetők ígéretekkel.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo