A magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok - kár volna szépíteni - igencsak függnek attól, milyen a két ország viszonya. A forgalom - a szerkezeti sajátosságokból adódóan elsősorban a magyar kivitel - megsínylette, hogy 1995-től hét éven át nem jött létre magas szintű találkozó, és egyéb tekintetben is olykor nagyon hűvös volt a levegő. Az 1998-as kormányváltás után például már abban az évben az előző évi 968 millió dollárnak csak alig több, mint kétharmadát, 660 millió dollár magyar árut tudtunk értékesíteni az orosz piacon, a rákövetkező évben pedig még ez is majdnem a felére, 356 millió dollárra csökkent. Azután három éven át a magyar export 450-470 millió dollár körül stabilizálódott, és csak 2003-ban kapott ismét lendületet: abban az évben kis híján elérte az 1998-es szintet, az elmúlt három évben pedig rendre évente mintegy 30-35 százalékos volt a növekedése. A magyar kivitel 2005-ben 1992 óta először túllépte az egymilliárd dollárt, nem is kevéssel: 170 millióval.
Lendületben
A nemrég mögöttünk maradt óévről még nincsenek végleges adatok, de a "részeredményekből " arra lehet következtetni, hogy a növekedés üteme nem torpant meg. Kell is ez, mert az energiahordozók magas ára miatt a mérleg magyar szempontból erősen passzív: 2005-ben például több mint négyszer annyiért vásároltunk orosz partnereinktől, mint ők tőlünk.
Kivitelünk szerkezete jónak mondható, és folyamatosan korszerűsödik: mintegy 80 százalékát földolgozott termékek és gépek adják, és említésre méltó, hogy a magasan földolgozott termékek, például a gyógyszerek, gyógyászati készítmények, számítástechnikai eszközök, híradástechnikai termékek részaránya még gyorsabban nő.
A kétoldalú forgalom mintegy 10-12 százaléka Moszkvával bonyolódik, és igen érdekesen alakul: a mérleg nekünk kedvez. Nagyjából tizenegyszer annyit adunk el, mint amennyit veszünk, 2005-ben 660 millió dollárt exportáltunk Moszkva városába, és csak 61 millió dollárét importáltunk onnan. Ez akkor is figyelemre méltó, ha a Moszkvában vámkezelt áru jó része onnan továbbmegy a régiókba. 2006 az előzetes adatok alapján még nagyobb magyar aktívumot ígér.
Irány a régiók!
A politikai kapcsolatok zavartalanul fejlődnek. A "nagyokat" nem számolva Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen ország kormányfőjével sem találkozott annyiszor, mint éppen a magyar miniszterelnökökkel: Medgyessy Péterrel négyszer, Gyurcsány Ferenccel háromszor. Tekintettel az oroszországi belpolitikai viszonyokra, ez jelentősen megkönnyítheti terjeszkedésünket a régiók irányába.
Ezt különben mindkét részről kívánatosnak tartják: a közvetlen kapcsolatokból a különféle keretmegállapodások révén sokat profitálhatnak a magyarországi kis- és közepes vállalkozások is; a piacra lépés azonban nem könnyű feladat. Ennek megkönnyítésén munkálkodik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozata, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. és a FÁK Üzleti Klub. Rendszeresen gazdasági fórumokat, kétoldalú üzleti tárgyalásokat szerveznek, segítenek a partnerek fölkutatásában, szakmai hozzáértésüket és személyi kapcsolataikat, lobbilehetőségeiket azonban sokkal hatékonyabban tudnák kihasználni, ha több támogatást kapnának a kormányzattól. Ez különben az egész üzleti szféra határozott elvárása is.
- A FÁK Üzleti Klub előadás-sorozatot indít az orosz piacra igyekvő magyar vállalkozók számára - mondta el Németh Tibor ügyvezető. Beszélni fognak Oroszországról általában, és külkereskedői szemmel különösen. Milyen nemzeti programok léteznek ott, amelyekhez csatlakozni lehet, milyenek az orosz bankok, hogyan segít a magyar vállalkozóknak az Eximbank és a Mehib, milyen a közbiztonság, hogyan kell szállodát foglalni, vízumot beszerezni, milyen az orosz vámrendszer, hogyan kell partnert keresni, mire ügyeljen a vállalkozó szerződéskötéskor - néhány kiragadott téma a tartalomjegyzékből. Kiemelten kívánnak szólni a gyakori hibákról - más kárán tanul az okos. A vendéglátást és a szorosabb partneri kapcsolat kialakítását elősegítő beszélgetésekhez gyakorlati jó tanácsokkal szolgálnak, arról sem feledkezve meg, hogy fölhívják a leendő exportőrök figyelmét az orosz lélek rejtelmeire. Németh Tibor szerint hasznos, ha arra gondolunk, hogy az esetek döntő többségében az orosz partner is szeretne eladni, tehát kölcsönösen előnyös ügyletekre kell törekedni.
A termelési kooperációk volnának leginkább gyümölcsözőek. A FÁK Üzleti Klub a maga piacismeretével és személyi kapcsolataival segít partnert találni, az ötletet azonban kinek-kinek magának kell "kiizzadnia".
#page#
Javuló agrárkilátások
A tokaji borok után most már az egri, mátrai, balatoni borokra is kezdenek fölfigyelni. Nem lehet említés nélkül hagyni ugyanakkor, hogy az ukrán és egyéb töltésű tokaji borhamisítványok súlyos károkat okoztak a magyar bor presztízsének és persze a borkereskedőknek is, hiszen emiatt nehéz volt megfelelő árat elérni. A két szakminiszter föllépése nyomán jelentős intézkedések történtek, megszigorították a minőség-ellenőrzést, remélhetőleg sikerül a továbbiakban elejét venni az ilyen akcióknak.
Kiss László, a Bor Terméktanács elnöke elmondta: 2006-ban különleges helyzet alakult ki, ugyanis az orosz alkoholpiaci szabályozás radikális megváltozása - új nyilvántartási rendszer, új zárjegyek elrendelése - miatt gyakorlatilag március végétől szeptember elejéig szünetelt a kivitelünk, pedig az első három hónap adatai igen biztatóak voltak.
Az elmúlt években azonban ismét egyre több magyar áruval találkozhat az orosz vásárló: agrárkivitelünk 2004-ben 217,1 millió dollár volt, 2005-ben már 260,4 millió. Csak Németországba, Ausztriába és Olaszországba szállítunk többet. Időről időre persze különféle problémákkal kell szembenézniük a szállítóknak: a baromfit behozatali tilalom sújtotta - ezt nemrég föloldották -, a borkereskedők életét a szabályozók változása keserítette meg, összességében azonban e területen is kedvezően alakulnak a kivitel bővítésének feltételei: az utóbbi időben örvendetesen nőtt az érdeklődés a magyar borok iránt.
Az orosz piacon sokkal költségesebb megjelenni, mint mondjuk a szlovák vagy a román piacon. A repülőjegy, a vízum, a szálloda jóval drágább, mint a közép-európai átlag, és ezt a kis- és közepes vállalkozások egy része nem tudja megengedni magának. Mielőtt elszánná magát valaki, hogy kimegy az orosz piacra, érdemes partnert keresnie valamelyik szakkiállításon.
Ugyanakkor Oroszországban még egy olyan rendezvényen is, ahol elsősorban a hazai termelők mutatkoznak be, bár külföldiek is jelen vannak, négyzetméterenként a nyugat-európai árak többszörösét kell megfizetni. Igaz, az Agrár Marketing Centrum közösségi standjára például bármelyik élelmiszer-ipari cég kirakhatja az áruját, csak a kiutazását kell megfizetnie, és más kiállítási részvételekhez is lehet szerezni támogatást például az ITDH-tól, de az csak a költségek egy részét fedezi.
A cégek jelentős része nincs tisztában azzal sem, mi az, amit el tudna adni, és ha volna is rá fizetőképes kereslet, a legnagyobb multik áraival kell megbirkóznia, egyes tömegáruk esetében pedig az ázsiaiakkal, és magukkal az oroszokkal is. Az orosz piac egyik jellemzője a rendkívül nagy fölvevőkapacitás, a kkv-kre pedig nem igazán jellemző a tömegtermelés. Hasznos lehet valamilyen laza szövetséget kialakítani, és így együtt dolgozni.
Az óriási fölvevőképesség mellett nagyon megnőttek az igények is. A kis- és középvállalkozásoknak érdemes különféle pályázatokon is részt venni, kapcsolódhatnak több projekthez, lehet, hogy a piacfejlesztési tevékenységet, az orosz piacra jutás elősegítését is be lehet fogadtatni a pályázati körbe. S végül még egy jó tanács: igaz, hogy az orosz piacon ma már mind többen tudnak angolul, ám ha valaki oroszul szólal meg, félig nyert ügye van.
#page#
Baromfilehetőségek
- A legjobbkor jött, hogy föloldották a tilalmat, amúgy számítottunk rá, bíztunk benne - mondja Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. - Megint korlátozások nélkül szállíthatunk az orosz piacra vízi szárnyasokat, kacsát, libát és termékeiket, kidarabolt testrészeiket, korlátozott mértékben pedig kacsa- és libamájat. Semmilyen korlátozás nincs az úgynevezett tenyész- és szaporítóanyagokban, valamint a húshibrid végtermékeket illetően, keltetőtojást, naposcsibét is annyit viszünk be, mennyit tudunk, itt inkább a földrajzi távolság a meghatározó. A hazai, valamint a cseh, a szlovák és az ukrán piacon kívül természetesen az orosz piacot is Magyarországról látják el a ROSS-308-as típusú húshibrid szülőpárral: másfél-kétmillió kerül ebből évente oda. Ez a két termékcsoport komoly verseny nélkül kerül ki az orosz piacra, utánuk jönnek azok, amelyek eladásáért viszont kőkemény harcot kell vívnunk a konkurenciával és persze az árfolyammal, az elég gyakran változó vám- és egyéb szabályokkal.
- Mi tartozik ebbe a kategóriába?
- Friss és fagyasztott baromfitermékek, elsősorban csirke és pulyka, továbbá fűszerezett, marinált termékek, bizonyos töltelékáruk, amelyek baromfiféléből készülnek, például a pulykasonka, csirkemell sonka. Kacsa- és libatermékekben azért olyan nagy vetélytársunk nincs az orosz piacon, ezt mutatta a mostani zárlat is, amikor nem nagyon tudtak pótolni minket.
- Milyen üzemi méretet tart optimálisnak, ha valaki az orosz piacot veszi célba?
- Tartósan ott csak az tud megmaradni, aki nagy mennyiséggel jelentkezik. Nem véletlen, hogy három-négy cég van csak ott tőlünk jelen, és idetartozik egy stratégiai szövetséges is kinn, aki részben kereskedő, részben maga is termék-előállító. Vagy önmaga is működtet Oroszországban, többnyire Moszkvában kereskedelmi irodát, és az ottani, már bejegyzett cégén keresztül forgalmazza termékeit. Ilyenek például a tenyésztők, akik a keltetőtojást és az úgynevezett tenyész naposcsibéket értékesítik. Különben én nemcsak terméktanácsi vezető vagyok, hanem egy baromfiintegráció tulajdonosa is, egy nagy projekt menedzselését, egy húshibrid csirkeintegráció létesítését bízta ránk az orosz tulajdonos. Az oroszok rendkívül tudatosan kezdik pénzüket a hazai élelmiszeriparba befektetni, méghozzá úgy, hogy azonnal termőre forduljon: ilyen például a brojlerhízlalás. Nem véletlen, hogy a tenyészalapanyag-ellátás nem tud lépést tartani azzal a hihetetlen dinamizmussal, amilyen mértékben és gyorsasággal fejlődik a hazai húscsirke-előállítás. Ezért kell nekik minden évben 250-300 millió keltetőtojást beszerezniük, ennek körülbelül az egynegyedét Magyarországról vásárolják. Próbálkoznak lúd- és kacsatartással is, de még nem sikerült kiépíteni a háttéripart, de meg fogják tanulni azt is, mint ahogy a csirkehízlalást is megtanulták. Bizony annál a cégnél, ahol mi szakmailag fölügyeljük a dolgokat, a magyarországi átlag fölötti minőségben és paraméterekkel nevelik a csirkéket.
