A mai gyerekek már nem űrhajósok lennének, hanem focisták

A kisdiákok mintegy harmada tanulna tovább az érettségi után, a szülői befolyás erősen érezhető a pályaválasztási terveken: a legtöbbször a sajátjukhoz hasonló pályát képzelnek el a gyereküknek.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kilencezer hetedik osztályos diák részvételével készítette el 2018-as pályaorientációs kutatását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az országos felmérés a fiatalok továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődése mellett a szülők gyermekük jövőjére gyakorolt hatását is vizsgálta.  A reprezentatív kutatásból kiderül, hogy a tanulók 95 százaléka aktívan foglalkozik a továbbtanulás kérdésével: legtöbben az internetet és a szülőkkel való beszélgetést választották a tájékozódásra. Terveiket tekintve a diákok 36%-a szeretne főiskolai vagy egyetemi diplomát szerezni, őket követik a szakma és érettségi után érdeklődők (23%), 15% szakképzettség megszerzésében gondolkodik, 12% pedig szakgimnáziumi érettségi letételét tervezi.

Kép: Pixabay

A megszerzendő végzettséggel kapcsolatban a megkérdezettek negyedének azt tanácsolták a szülei, hogy szerezzenek szakmát és érettségit. Hasonló arányban szorgalmazták a diplomát, 22 százalékukra pedig a szülők rábízzák a választást. Megfigyelhető, hogy a tanácsok összefüggésben vannak a szülők iskolai végzettségével: a sajátjukhoz hasonló pályát képzelnek el gyermekeiknek is.

Az adatok szerint a professzionális sport és az állatgondozás a legnépszerűbb jövőbeli foglalkozás a diákok körében (32-32%), de a számítógépen végzett munkát és a szakácsmesterséget is 30 százalékuk jelölte meg válaszlehetőségként. Munkájukkal kapcsolatban a legtöbben a biztos munkahelyet és a magas kereseti lehetőséget tartják a legfontosabbnak, de elengedhetetlen számukra, hogy jó viszonyt ápoljanak a kollégáikkal és érdekes legyen a munkakörük,

A magyar munkavállalók közel fele nem a végzettsége szerint dolgozik
A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék, főként a magasabb kereseti lehetőségek miatt aktívan gondolkodik a pályaváltáson.
A hetedik osztályos diákok továbbtanulási terveire jelentős mértékben hatnak életkörülményeik: a hátrányos környezetben felnövő gyerekek tanulási, pályaválasztási ambíciói sokkal alacsonyabb szintűek, mint a jobb módú családból származóké. A nemek között is megfigyelhetőek reprezentatív különbségek: a fiúk körében jóval magasabb a gépipari, illetve fémipari foglalkozások iránti érdeklődést közelítő Gépipar/fémipar-index értéke, a lányok esetében pedig a művészeti, kreatív tevékenységek iránti fogékonyság a gyakoribb.

A felmérés szerint nincs jelentős különbség a más régiókban élő gyerekek jövőbeli foglalkozási terveit illetően, de megfigyelhető, hogy a közép-magyarországi térségben magasabb a szellemi foglalkozást választók aránya. A diplomaszerzésre leginkább a budapesti fiatalokat buzdítják a szüleik, míg Heves megyében ez az arány mindössze 22%. Az érettségi és szakma megszerzése kapcsán kiegyenlítettebbek az arányok a megyék között: jellemzően 15-20% támogatná gyermekét az érettségi megszerzésében, a legtöbb megyében pedig a tanulók nagy része azt a tanácsot kapta, hogy szakmát és érettségit is szerezzen.

Tízszeres a túlkereslet a programozó diákokra
Az elmúlt három év során több mint hússzorosára bővült itthon a szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok diákjainak száma, ám a munkaerőpiac igényei ennek ellenére is kielégíthetetlenek: a hazai IT-szektor ugyanis a bootcampek jelenlegi hallgatóinak mintegy tízszeresét alkalmazná középtávon junior szoftverfejlesztőként.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo