A 2011 márciusában történt fukusimai atomkatasztrófa volt a csernobili után a második legsúlyosabb nukleáris baleset. Pedig voltak szerencsés körülmények: viszonylag ritkán lakott területen történt a baj, az időjárás is kegyes volt Japánhoz, mert a szél az óceán felé sodorta a nukleáris szennyet.
Arról eddig csak feltételezések voltak, hogy mi történne Európában egy hasonló katasztrófa esetén, ám francia kutatók most részletesen modellezték a következményeket. Az eredmények nem biztatók: százezres menekülttömeg, elképesztő 125 billió forintos kár, országhatárokon túlnyúló szennyezés, masszív áramkimaradások - írta az energiainfo.hu.
A károk meghaladnák a 120 milliárd eurót
A Cadarache-ban székelő francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) által végzett kutatás szerint még egy kisebb baleset közvetlen következményei esetén is a károk meghaladnák a 120 milliárd eurót (35 ezer milliárd forintot), egy fukusimai méretű katasztrófa azonban Franciaország nemzeti össztermékének negyedét vinné el, mintegy 430 milliárd eurót (125 ezer milliárd forintot).
A japán Fukusima Daichi atomerőműben 2011. március 11-én, az írott történelem egyik legerősebb földrengése és az azt követő szökőár okozott súlyos károkat. A hat reaktorblokk kisegítő áramellátása leállt, ezért a hűtőrendszer felmondta a szolgálatot. A felforrósodó reaktortérben keletkező gyúlékony gázok miatt a blokkokban több robbanás is történt, miközben súlyos sugárszennyezés érte az erőmű körüli területet, ezért mintegy 60 ezer embert kellett 32 kilométeres körzetben kitelepíteni. A kárelhárítás még most is zajlik, de a teljes kárösszeget, járulékos költségekkel együtt 200 milliárd euróra becsülik (mintegy 58 ezer milliárd forintra) becslik.
Több országban lehetne áramszünet
Az sem lenne olcsó mulatság, ha a kieső atomerőmű vagy atomerőművek miatt az országnak áramot kellene importálnia és az sem biztos, hogy lenne honnan. Az európai árampiac ugyanis meglehetősen feszített, viszonylag kevés a pluszkapacitás, így nem kizárt, hogy komolyabb erőművi teljesítmény kiesése idején, nem lehetne pótolni a veszteségeket. Ezenkívül előfordulhat komoly, Európa több országát is érintő áramkimaradás is. Az érintettek elsősorban a Benelux-államok és Németország lennének, de a német áramhálózat ingadozásait az osztrák és a cseh, rajtuk keresztül pedig a hazai rendszer is megsínylené.
A legnagyobb költségtételt azonban nem ez jelentené, hanem a francia borászatban, turizmusban és mezőgazdaságban keletkező károk. Az IRSN meglehetősen óvatos becsléssel 160 milliárd eurósra teszi az így elmaradó bevételeket. A francia agrártermékek, borok eladhatatlanná válnának, még akkor is, ha nem érte őket sugárszennyezés. Pontosan ez a jelenség volt megfigyelhető a fukusimai baleset után: bármely japán termék, amelyekben nyomokban kimutatható volt a sugárzás – még akkor is ha a természetes háttérsugárzás értékét sem érte el – azonnal világszerte lekerült a polcokról.
Nagy területek válhatnának mezőgazdaságilag hasznavehetetlennéEzenkívül a szigetországnak óriási szerencséje volt az időjárással, a szél ugyanis kelet – az óceán – felé sodorta a radioaktív szennyezés jelentős részét, így az nem a szárazföldi, mezőgazdasági területeken csapódott le. Egy európai katasztrófában azzal is számolni kell, hogy nagy területek válnak mezőgazdaságilag hasznavehetetlenné. A francia partoknál az uralkodó széljárás éppen a szárazföld belseje felé vinné a szennyeződést. Japánban a turizmusnak csak marginális a szerepe, de Párizs büdzséjében óriási kiesést jelentene, ha a sok millió turista nem a fővárosban, a Loire menti kastélyokban, vagy a mediterrán kaszinókban verné el a pénzét.
Azért még nem kell pánikba esni, egy ilyen esemény bekövetkeztének esélye nagyon csekély, Magyarországon például, ahol nagyon kicsi a geológiai aktivitás, szinte a nullával egyenlő. Ennek ellenére az IRSN szerint a kormányoknak a kockázat fényében kell mérlegelniük a megelőző biztonsági intézkedések fontosságát. Fukusima legfontosabb tanulsága ugyanis az, hogy a legvalószínűtlenebb forgatókönyv is vészesen reálissá válhat. Pontosan ezen kockázati faktorok miatt vélték néhányan a fukusimai katasztrófa után, hogy az atomerőművek építésének kora leáldozott. A valóság ezzel szemben az, hogy a globális energiapiac jelentette kihívásokra adott válaszul egyfajta nukleáris reneszánsz vette kezdetét.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IEA) adatai szerint jelenleg 68 atomreaktor építése zajlik világszerte és ebből 43 az ázsiai térségben. 29 atomreaktort épít Kína, hetet India, négyet Vietnám és hármat Japán, ahol újra növekszik az atomenergia támogatottsága. Magyarországon is éppen zajlik a Paksi Atomerőmű kibővítésének előkészítése, a Paks II. erőmű azonban várhatóan az éppen üzemidő hosszabbítást kapott Paks I-hez hasonlóan teljesen biztonságos lesz. Erre egyébként a szigorú magyar szabályozás mellett a hasonlóan rigorózus nemzetközi felügyelet is garancia. Nem ez a helyzet azonban az ázsiai atomreaktorokkal, ahol a korrupció külön biztonsági kockázatot jelenthet. Az építtetők-kivitelezők ugyanis kenőpénzekkel olyan alapanyagokat, vagy építési eljárásokat is „átcsúsztathatnak” amelyek nem felelnek meg teljes mértékben a nemzetközi biztonsági szabványoknak, így akár egy, a fukusimainál nagyobb katasztrófa sem elképzelhetetlen.
