Hernyókkal takaríttatnák el a műanyagot a természetből

2017. július 03. hétfő - 19:01 / KlimaBlogger
  •    

A műanyag nem bomlik le a természetben, illetve 400 év kell neki, ezért nagy környezeti terhet jelent. De egy spanyol tudós véletlenül felfedezte, hogy egy hernyófaj képes megenni a plasztikot. Felzabálta a bevásárlószatyrát.

Civilizációnk óriási mennyiségű műanyagot termel. Az ételtároló edények, bevásárlószatyrok széttöredeznek, egy kiadós zivatar után bekerülnek az utcákon a lefolyókba, onnan a vízgyűjtőkbe, majd a folyókba, végül pedig a tengerekben kötnek ki, és létrehozzák azt az irdatlan méretű plasztikszigetet a Csendes-óceánon, ami az USA egy-egy tagállamának a méretével is megegyezik. A tápláléklánc is sérül, mert az apró műanyagdarabokat a madarak és a halak tápláléknak nézik, és elfogyasztják. (Döbbenetesen sok plasztikhulladékot termelünk.)

De a tengerparti országokban is nagy a szemetelés a partokon. Az ott eldobott műanyaghulladékot szintén az óceánba viszik a hullámok. Angliában például a partok 73 százalékán találtak műanyagdarabokat. (Ráadásul a hulladék nagy része teljesen értelmetlenül keletkezik. Hogy mennyire nincs szükségünk a szatyrokra, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy drasztikusan visszaesik a használatuk, ha nem ingyen, hanem pár fillérért adják azokat.)

Viszlát, műanyag?

Federica Bertocchini, a Spanyol Nemzeti Kutatási Bizottság (CSIC) tagja kiszedte a nagy viaszmoly (Galleria mellonella) lárváit a lépből a méhtenyészetben, és berakta egy műanyag szatyorba. Legnagyobb meglepetésére az éhes hernyó elkezdte enni a műanyag zacskót.

 

mikroműanyag darabkák

Mikroplasztik: tápláléknak nézik a halak és a madarak
Kép: Flickr/Oregon State Univerity

Két kollégájával, Paolo Bombellivel és Christopher Howe-val, a Cambridge-i Egyetem kutatóival elkezdte vizsgálni a hernyók étkezési szokásait: 100 példányt figyeltek, s 40 percen belül elkezdtek megjelenni a lyukak a szatyron. 12 óra alatt 92 milligrammot fogyasztott el egy-egy hernyó. Ez a tempó és mennyiség nagyobb, mint a Kyoto-i Egyetem által tavaly vizsgált baktérium plasztikfogyasztása.

Szegfűszeg és oregánó jöhet a műanyag csomagolás helyett
Szegfűszeggel és oregánóval illatosított, ehető csomagolás védhetné az ételeinket. Amellett, hogy természetes, egy friss tanulmány szerint jobban is működik.

Rosszul járnak vele a méhek?

Közel sem olyan jó ötlet, hogy a műanyag biológiai lebomlását, feldolgozását ezekkel a molyokkal oldjuk meg. Ugyanis veszélyt jelentenek a méhrajokra. Pedig már így is a méhpopuláció összeomlása, tömeges pusztulásuk figyelhető meg a világ több pontján is – ami azért is probléma, mert méhek nélkül nem történik meg az élelmiszernövények nagy részének beporzása. E növények nélkül pedig éhen hal az emberiség. Szerte Európában sok problémát okoz, hogy a nagy viaszmoly a méhviaszba petézik, és veszélyezteti a méhek fennmaradását.

Csak az USA-ban évente több mint 5 millió dolláros kárt okoznak a molyok a méhkolóniákban. Ráadásul elég sok viaszmoly kell ahhoz, hogy világunk óriási mennyiségű műanyagját felzabálja. A The Guardian emlékeztetett rá, hogy korábban is rosszul sült már el, amikor az ember a saját sarát egy állatfajjal akarta feltakaríttatni: az óriásvarangyot az 1930-as években Ausztráliában tenyésztették azzal a céllal, hogy megegye az élelmiszernövényeket bántó bogarakat. Ehelyett mi történt? A varangyok elszaporodtak, és mindent megettek, ami az útjukba került. A The Guardian szerzője szerint érdemesebb lenne a Japánban vizsgált baktériumot befogni plasztikevésre: ezeket laboratóriumi körülmények között lehetne műanyagétrendre fogni, vagyis a létesítmények tulajdonképpen műanyag feldolgozóüzemként funkcionálhatnának. A brit napilap megjegyezte, lehetséges, ez a baktérium jelen van a hernyóban is, s ez felel azért, hogy ráfanyalodik a műanyagra mint élelemre.

Nagyon bele kell húznunk az újrahasznosításba
2030-ra az újrahasznosítás arányát a mai 44-ről 70 százalékra kell emelni – olvasható egy frissen elfogadott jogszabály-tervezetben, amiről az Európai Parlament és a Tanács most kezd tárgyalni. A képviselők a nagy környezeti terhet jelentő hulladéklerakók arányát 5 százalékra, az ételhulladék arányát felére csökkentenék.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor