Trumpot könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát

2017. június 04. vasárnap - 07:30 / KlimaBlogger
  •    

Tudománytalanok és megkérdőjelezhető kalkulációkon alapulnak Trump indokai, amikkel megmagyarázta a Fehér Ház kertjében tartott beszédében, hogy miért lép ki a párizsi klímaegyezményből. Pontról-pontra megvizsgálták őket.

A párizsi klímaegyezményt 2015-ben azért hozták tető alá – egy sikertelen próbálkozás, a 2009-es koppenhágai klímakonferencia után -, hogy a globális felmelegedés ne lépje túl a +2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti klímához képest, s hogy így elkerülhető legyen a szélsőséges időjárási jelenségek fokozódása, valamint fékeződjön az emberiségre nézve káros ökológiai folyamatok (tengerszint emelkedés, sivatagosodás) és a fajpusztulás.

A Fehér Ház kertjében adott június 1-jei sajtótájékoztatóján, melyen bejelentette a párizsi klímaegyezményből való kilépését, Trump több okot is felvázolt döntése megindoklására. Közülük többet vitat az amerikai sajtó.

Megszűnő munkahelyek

Trump szerint a párizsi klímaegyezmény betartása Amerikának 2,7 millió állásába kerülne 2025-ig. Ennyi munkahely szűnne meg a bevállalt emissziócsökkentés miatt a National Economic Research Associates (NERA) szerint.

Az intézet jelentését azonban több zöld szervezet is kritizálta. Egyikük, a World Resources Institute arra hívta fel a figyelmet, hogy az NERA jelentése olyan szcenárióval számol, melyben az USA nehéziparának 20 év alatt 40 %-kal csökkenteni a kibocsátását. Azonban ez a jövőkép nem veszi figyelembe, hogy más ágazatokban is jelentős emissziócsökkentések érhetők el, amikkel letudható az Egyesült Államok vállalása.

Ez a 40 %-os szcenárió az amerikai Energiaügyi Minisztérium becslésén alapul, mely nem számol azzal sem, hogy a megújuló energiák K+F-jében áttöréseket érhetnek el a szakemberek. Miért fontos ez? Mert az innovációs áttörések olcsóbbá tehetik a megújuló energiás eszközöket. Csak 2016 óta 8 %-kal csökkent a szoláreszközök ára Amerikában.

A 2,7 millió megszűnő munkahelyről szóló állítás azért is félrevezető, mert elhallgatja, hogy 2016-ban tizenhétszer nagyobb volt a munkahelyek számának növekedése a megújuló energiák terén, mint az amerikai gazdaság egészében(!), állítja az International Renewable Energy Agency jelentése.

Jelentéktelen hőmérsékletcsökkentés

Trump azt állította, hogy ha az USA bent marad a párizsi klímaegyezményben, és minden ország betartja az emissziócsökkenési vállalásait, azzal is csak jelentéktelen hőmérsékletcsökkentést tudott volna elérni. 2100-ig mindössze -0,2 Celsius fokot.

Hát ez is eléggé szakmaiatlan, hányaveti kijelentés. Ugyanis olyan szcenárió nem létezik, hogy a globális klíma hűlni fog! Minden tudományos, politikai és zöld aktivista szervezet felmelegedéssel számol.

Trump valószínűleg azt akarta mondani, hogy a klímaegyezmény minimális mértékben segíthet a felmelegedés mérséklésében. De ez sem igaz.

A Climate Interactive utánaszámolt az egésznek. Ha minden az eddigiekhez hasonlóan halad, pontosabban melegedik (ez a “business as usual” szcenárió), akkor 2100-ra +4,2 Celsius fokkal nő a globális klíma.

Ha sikerül foganatosítani a klímapolitika céljait, s a párizsi klímaegyezmény értelmében megvalósulnak az emissziócsökkentések, akkor csak +3,3 Celsius fok lesz a felmelegedés az évszázad végére. Vagyis a megállapodás 0,9 Celsius fokkal fékezi be a melegedést.

Ez pedig nem elhanyagolható különbség. Éppen ellenkezőleg. Gondoljunk csak bele, hogy – a NASA kalkulációja szerint – az ipari forradalom kezdete óta 0,99 Celsius fokkal melegedett a globális klíma. És már ez is óriási változásokat indított el a természeti folyamatokban, olvadnak a sarkköri jégtakarók, terjednek a sivatagok, eszeveszettebbek a hurrikánok, melyek a melegedő tengerekből nyelik energiájukat, és még sorolhatnánk.

Ha tehát 2100-ra 0,9 Celsius fokkal kevesebb lesz a felmelegedés, mint amennyi egyébként lenne, az óriási eredmény.

Donald Trump Kép:GageSkidmore/Wikipedia

Donald Trump
Kép:GageSkidmore/Wikipedia

Kína emissziója hiábavalóvá teszi Amerika emissziócsökkentését

Trump azt állította, hogy Kína 14 napnyi karbonemissziója eltörölné az Amerikában realizált emissziócsökkentések hatását, 2030-ra pedig teljesen semlegesítene minden eredményt, amit Amerika elért az emissziócsökkentésben.

Hát, ennek sincs igazán valóságalapja. Amerika a kilépése folytán képes lesz 2025-ig évi 6,7 gigatonna széndioxidot kibocsátani (míg ha marad a klímegyezményben, akkor 5,3 gigatonnára kellett volna csökkentenie éves emisszióját).

Mi igaz a 14 napos emisszióról szóló állításból? 2013-ig Kína 9,2 gigatonna szennyező anyagot eregetett a levegőbe éves szinten, ebből 14 napnyi mennyiség 0,35 gigatonna. Ami lényegesen kevesebb, mint az USA kibocsátáscsökkentésének mértéke (6,7 – 5,3 = 1,4 gigatonna).

Pénzkidobás az ENSZ klímalapja

Trump azzal is próbálta meggyőzni választóit az érvelésében, hogy így végre nem kell az amerikai kincstárnak dollármilliárdokat szórnia az ENSZ klímaalapjába.

Ez az alap elsősorban a szegény országokat támogatja az éghajlatváltozás kedvezőtlen mellékhatásaihoz való adaptálódásban és a védekezésben.

Az USA Obama elnöksége alatt azt vállalta, hogy 3 milliárd dollárt fizet be az alapba. Ebből egymilliárdot már átutalt Washington.

Ez valóban nagyobb összeg, mint amit a többi ENSZ-tagállam fizet be, ennyiben nem sarkít Trump. De azt is figyelembe kell venni, hogy ez az arány indokolt, mivel történelmi léptékben az USA bocsátotta ki a globális emisszió egyharmadát.

Ugyanakkor az egy főre jutó befizetés tekintetében nem az Egyesült Államok tette meg a legnagyobb vállalást. Luxemburg 93,6 dollárt fizet egy polgárra számítva (rendben, miniállam és adóparadicsomként ott futnak át a multik bevételei), Svédország 60,54 dollárt fizet, míg az USA 9,30 dollárt.

Rossz hatással van a gazdaságra

Trump azt állította, hogy a klímaegyezmény miatt 3000 milliárd dollárral csökkene az USA GDP-je és 6,5 millió állás szűnne meg az ipari szektorban (mivel a fentiekben 2,7 millió állást emlegetett, azt gyanítjuk, hogy azzal számolt, a 6,5 millióból jó páran el tudnának helyezkedni másutt), a háztartásokra jutó jövedelem pedig legalább 7000 dollárral lenne kevesebb, bizonyos esetekben pedig “sokkal több” bevételt vesztenének.

Trump nem említette, hogy ezt a kalkulációt honnan szedte. Ugyanakkor annyi ismeretes, hogy egy április 29-i beszédében 2500 milliárd dolláros GDP-csökkenést emlegetett.

A pártállástól független Factcheck.org utánanézett, hogy ez a honnan származik, s a Fehér Ház szóvivője, Steven Cheung elárulta, hogy a Heritage Foundation 2016 áprilisi jelentéséből. Roberton C. Williams, a University of Maryland közgazdásza áttanulmányozta a jelentést, mely 36 dolláros karbonadóval számolt, ami 2015 és 2035 között 3 %-kal nőne évente. Ennek értelmében az amerikai GDP évente 0,55 %-kal csökkenne 2035-ig (a karbonadó nyilvánvalóan arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy minél nagyobb mértékben álljanak át a megújuló energiákra, mert az állam megsarcolja a fosszilis energiák használatát, pontosabban az abból eredő üvegházgáz-kibocsátást).

A Resources of the Future számítása szerint viszont az Egyesült Államok a vállalt emissziócsökkentést hamarabb és alacsonyabb adóval is el tudná érni. Vagy egy állandó adóval 2025-ig (21,22 dollárs/ÜHG tonna), vagy egy fokozatosan növekvővel (16,87 dollárról indulva évi 3 %-os emeléssel) ugyancsak 2025-ig. E számokkal kalkulálva az USA GDP-je évi 0,10-0,35 % közötti értékben csökkenne 2025-ig.

Forrás: Business Insider