Összesen 114 országból vett adatokat összesítettek a közegészségügyi szakemberek a WHO égisze alatt és úgy találták, a kórokozók megnőtt ellenálló képessége az antibiotikumok ellen már nemcsak rémisztő jövőkép, hanem a jelen valósága. Ez annyit jelent, hogy a világ legkülönfélébb régióiban élő emberek éppolyan könnyedén tudják megbetegíteni embertársaikat, mint a szomszédjukat. Az antibiotikumok többé nem képesek hatékonyan gátat szabni a fertőzések terjedésének, mert azok mutációk révén ellenálló képességet fejlesztettek ki magukban. Ez alól az érrendszeri fertőzések (sepsis), a vírusos hasmenés, a tüdőgyulladás, a húgyúti fertőzések és a gonorrhoea sem kivétel, vagyis ezek terjedése ellen egyre inkább tehetetlen lesz az orvostudomány.
A WHO kijelentette, a probléma a globális társadalom egészére nézve jelent veszélyt, s ha az érintett intézmények nem fognak össze, hogy felkészüljenek az antibiotikumok utáni korra, akkor "az évtizedeken át gyógyítható betegségek újra halálossá válnak", fogalmazott Dr. Keiji Fukuda, a WHO igazgatóhelyettese. "A hatékony antibiotikumok egykor a hosszabb és egészségesebb élet alapkövei voltak. Ha nem teszünk számottevő lépéseket a fertőzések megelőzése terén és nem változtatunk az antibiotikumok felírásának és használatának gyakorlatában, a világ elveszti ezeket a közegészségügyi termékeket. A következmények szörnyűek lesznek".
Az antibiotikumok elleni rezisztencia következménye, hogy az emberek lassabban gyógyulnak ki betegségükből, több időt töltenek az intenzív osztályon, s megnő a betegségük halálos kimenetelének esélye is.
Az antibiotikumok hatástalanná válása természetesen óriási terhet ró a közegészségügyre és növeli a kormányok egészségügyi kiadásait. Számos országban az antibiotikum-rezisztencia figyelése és statisztikákba dolgozása sem megoldott, így nehéz nemzetközi megoldásokat kidolgozni.
A WHO érdekes infografikában foglalta össze a vizsgálat főbb megállapításait.