Fiatalok kontra Fehér Ház: egy veszteség, egy félgyőzelem a klímaperekben

2019. március 01. péntek - 19:01 / Kriston László
  •    

Minden bizonnyal az évszázad egyik nagy jogi meccse, hogy a bíróságok helyt adnak-e világszerte a kiskorúak kereseteinek, és rákényszerítik-e a kormányokat arra, hogy élhető környezetet hagyjanak hátra a jövő generációk számára. Egyelőre egy elutasító és egy helyt adó ítélet született Amerikában. Három másik országban már klímavédelemre kötelezte a bíróság a kormányokat.

Pennsylvaniában egy 7 és egy 11 éves kisfiú perelte be a Donald Trump amerikai elnököt, Rick Perry energiaügyi minisztert, Scott Pruittot, a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) egykori igazgatóját és más alpereseket, hogy megállítsák őket abbéli igyekezetükben, hogy visszavonják vagy tompítsák Barack Obama klímavédelmi törvényeit. A perben az emberi „életet támogató klímarendszert” követeltek az amerikai elnöktől.

Asztma és allergiák mint vélt jogalap

Paul Diamond szövetségi bíró azonban úgy határozott, hogy „sem hatásköre, sem kedve nincsen” beleszólni a Fehér Ház ügyeibe. Döntését azzal indokolta még, hogy a két fiú a per benyújtásakor még nem tudta bizonyítani, hogy allergiáikhoz és asztmájukhoz a Fehér Házból kiadott rendelkezéseknek közük lett volna.

A bíró szerint az USA alkotmánya nem garantálja, hogy a Tiszta Levegő Törvény és a fiúk kérése együttesen jogot adnak a beleszólásra Trump ez irányú politikájában. „Jobb, ha a törvényhozási vitát a politikai folyamatra hagyjuk”, vagyis támadja Trumpot emiatt inkább a Kongresszus. Csakhogy Trump is azt a trükköt használja, amit Obama.

Elnöki rendelet: kikerüli a törvényhozást

Amikor 2010-ben nem szavazták meg a Capitoliumban a klímavédelmi törvényt, Obama elnöki rendeletekkel utasította az illetékes hivatalt (EPA), hogy saját hatáskörében tegyen meg, amit tud. Ám míg Obama a klímavédelemre használta a hatóságot, Trump éppen a környezetvédelmi szabályozások fellazítására.

Trump novemberben nyilvánosan is elutasította a Nemzeti Klíma Összefoglaló (National Climate Assessment) című jelentés megállapításait, melyet a kongresszus felkérésére állít össze számos állami tudományos intézet. A jelentés szerint az évszázad végére 10 százalékkal is csökkenhet az USA GDP-je a klímaváltozás gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen mellékhatásai miatt.

bírói kalapács

Kép: PP archív

Alapvető polgári jogokra hivatkozva

A pennsylvaniai szövetségi bíró döntése eltér attól az állásponttól, amit Ann Aiken körzeti bíró foglalt el abban az Oregon állambeli Eugene-ben folyó perben, melyet 21 gyerek és kamasz indított, hogy ugyancsak a klímavédelemre próbálják kötelezni az amerikai elnököt.

A keresetet benyújtó 21 felperes fiatal az alapvető polgári jogok illetékességi körébe tolja az ügyet: itt nem azt támadják, hogy a kormány nem tett eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében, hanem azt próbálják bizonyítani, hogy rendelkezéseivel a kormány kiváltotta az éghajlatváltozást. Ez pedig alapvető polgári jogokat sért, tehát a kormány köteles orvosolni cselekedeteinek hatását a polgárokra nézve.

Az ökológiai perek általában jogi szabályozásokat támadnak meg. Az oregoni ügy azonban azt állítja, hogy az embereknek állampolgári joguk stabil éghajlati rendszert örökölni, méghozzá olyat, ami képes fenntartani az emberi életet és a szabadságjogokat.

A perben azon az alapon támadják a kormány energiapolitikáját, hogy az hozzájárult az éghajlat destabilizálásához, és ezzel megsértette

  • a személyes biztonsághoz
  • a családi autonómiához
  • a magántulajdonhoz

fűződő alapvető alkotmányos jogokat. Ezt azzal indokolják, hogy a fosszilis energiahordozók elégetéséből eredő légszennyezés veszélyezteti az emberi életet, a magántulajdont és magát a civilizációt.

fotó: flickr/Gage Skidmore

Kép: flickr/Gage Skidmore

Létfenntartó köztulajdon

A köztulajdon elvét is felhasználták keresetükben a felperesek. E doktrína értelmében a kormány köteles védelmezni azokat az erőforrásokat, melyek fenntartják a polgárokat a jelenben és a jövőben. Ann Aiken 2016-ban helyt adott mind a polgárjogi, mind a köztulajdoni érvelésnek, utat nyitva ezzel egy precedensértékű pernek.

Amennyiben a körzeti bírónő a tárgyalássorozat végén a felpereseknek ad majd igazat, ugyanolyan bíróság által felügyelt jogorvoslati folyamat indulhat be, ami annak idején –ugyancsak polgárjogi indokokkal – szüntette meg a szegregációt az iskolákban.

A keresetet egyébként érdekes módon még az Obama-adminisztráció ellen nyújtották be 2015-ben, mivel Obama két elnöki mandátuma alatt folyamatosan nőtt az USA olajkitermelése, annak ellenére, hogy Obama klímavédelmi szabályozásokat alkotott, például a gépjárművek emissziójának csökkentését célzó üzemanyag-hatékonysági intézkedéseket vagy a széntüzelésű erőművek működését fékező Tiszta Energia Tervet.

A kereset célpontja most már a Trump-adminisztráció. A felperesek jelenleg 11 és 22 év közötti fiatalok, és azt követelik, hogy az alperesek dolgozzanak ki egy kötelező érvényű, országos tervet az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésére.

Három országban már győzelem

A Trump-adminisztráció nagy pofont kapott 2018 júliusában, amikor a Legfelsőbb Bíróság nem adott helyt a Fehér Ház kérésének, hogy utasítsák el a keresetet.

Az oregoni körzeti bíróság 2018. október 15-én helyt adott a kereset alapköveteléseinek, amivel elhárult az akadály a tárgyalássorozat megkezdése előtt. Az első tárgyalást október 29-re tűzték ki, de az Igazságügyi Minisztérium az időpontot megtámadta, és késleltetést kért. Újabb pofon: ezt is elutasították.

A perben számos világhírű szakértő és tudós készül tanúskodni. Ugyan kiskorúak a felperesek, a perek útját környezetvédelmi szervezetek egyengetik. Az elutasított pennsylvaniai keresetet a Clean Air Council adta be a bíróságra, az Oregon állambelit pedig az Our Children’s Trust segíti tanácsadóként.

Az oregoni per egyáltalán nem egyedülálló. A közelmúltban több országban is jogi úton adtak hangot elégedetlenkedésüknek a fiatal generációk, amiért kormányuk nem cselekedik hathatósan az éghajlatváltozás megállítása érdekében. Hollandiában, Pakisztánban és Kolumbiában már születtek olyan bírói ítéletek, melyek a kormányok kötelességének ítélték a polgárok megvédését a klímaváltozástól.

A holland Fellebbviteli Bíróság arra kötelezte a kormányt, hogy 2020-ra az 1990-es bázisév kibocsátásához képest 25 százalékkal csökkentse az ország emisszióját.

(The Conversation, Reu

céginformáció, jog

Kép: archív

ters)