A biotechnológiai szektor szereplői azzal érveltek, hogy az általuk használt mutagenezis technikák, vagyis a génszerkesztés csak kicsit különbözik a természetben normális körülmények között megjelenő mutagenezistől vagy a sugárzással előállított mutagenezistől, amit már az '50-es évek óta használnak cégek.
A bíróság ugyanakkor úgy döntött, hogy a mutagenezis igenis "olyan módon változtatja meg az organizmus génállományát, ahogyan az a természetben nem fordul elő." Ez a döntés szembemegy az Európai Unió Bíróságának főügyvédje által megfogalmazatt véleménnyel. A szakember januárban azt szorgalmazta, hogy a biotechvállalatok által alkalmazott mutagenezis technológiákat engedni kellene, legfőképp azért, mert meg van bennük a lehetőség, hogy erősebb, ellenállóbb és tápanyagdúsabb növényeket eredményeznek, s ez még a gyógyszeriparnak is hasznos lehet, hiszen a gyógyszerek hatóanyagai is a növényekből erednek.
Kritizálta a döntést a német vegyipari cégeket tömörítő szervezet, a VCI, melynek tagjai között van a BASF, a Merck és a Bayer. A környezetvédők és a GMO-ellenes szervezetek persze üdvözölték a bírói döntést.
Az Európai Unió jó ideje szabályozza és korlátozza a GMO-alapú termékek használatát, de jogi bizonytalanság állt fent azt illetően, vajon a növények génszerkesztése is a GMO csoportba tartozik-e.
A GMO (génmódosított organizmus) kifejezés még akkor született meg, amikor a géntechnológiai innováció első hullámában a tudósok tulajdonképpen "csak" új tulajdonságokat adtak a növényeknek vagy állatoknak. A második hullám, a génszerkesztés -mely a "molekuláris ollóként" szolgáló CISPR/Cas9 technológiával él- már egészen kis részeit változtatja meg a DNS-nek és nagyon célirányos, precíz módosításokat hajt végre.
Éppen nem sokkal a bírósági döntés előtt, júliusban jelent meg egy tanulmány, mely szerint tudósok a vizsgálatuk során úgy találták, a CRISPR/Cas9-technológia váratlan génkárosodást idéz elő olykor, s ezáltal veszélyes változásokat okoz egyes sejtekben.
A mostani döntés előzménye egyébként az, hogy egy francia mezőgazdasági szervezet nyújtott be keresetet a bíróságra, mert nem tetszett a tagságának, hogy a francia jogrendben a mutagenezissel létrehozott növények kivételt képeznek a GMO-szabályozások alól. A luxemburgi döntés tehát ezt is felülírja.
(Reuters)
