Nem csak magunk, de bolygónk miatt sem mindegy, mit eszünk. Mégis csupán néhány országban adtak ki olyan táplálkozási ajánlásokat, melyek a megfelelő étkezés szempontjait egyesítik a környezeti fenntarthatóságéval. Ezt állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Oxfordi Egyetem élelmezést és klímaváltozást kutató hálózatának (FCRN) új tanulmánya.
A „Plates, Pyramids, Planet” (szabad fordításban tányérunk, táplálkozási piramis, bolygónk) jelentés kormányzati táplálkozási ajánlásokat vizsgált, főleg abból a szemszögből, hogy mennyire figyelnek ezek a fenntarthatóságra. A tanulmány elkészítésekor mindössze négy országban (Brazília, Németország, Svédország és Katar) hívták fel az emberek figyelmét a modern élelmiszeripar jelentette veszélyekre, amelyek hátterében étkezési szokásaink állnak. Hollandia és az Egyesült Királyság a közelmúltban csatlakoztak ezen országok köréhez.
Win-win helyzet
A rossz étkezési szokások (túlzott húsfogyasztás, illetve zsíros és magas cukortartalmú, de rostban, gyümölcsökben és zöldségekben szegény étrend) különböző megbetegedéseket okozhatnak, és a korai elhalálozás egyik fő okát jelentik, nem csupán a fejlett, de egyre inkább az alacsony jövedelmű országokban is. És ez az étrend nem csupán egészségtelen, de káros a környezetre.
„Tanulmányok sora igazolta, hogy egy teljes értékű gabonákon, zöldségeken és gyümölcsökön alapuló étrend kisebb terhelést jelent a környezet számára,” mondta Carlos Gonzales-Fischer, a FCRN szakértője. „Vagyis, ha egészségesen eszünk, egyúttal a bolygónknak is teszünk egy szívességet – a nyereség kölcsönös.”
Ajánlások világszerte
Több mint 80 országban érhetők el táplálkozási jó tanácsok, ajánlások, többek között Magyarországon is, hogy rövid, tudományosan megalapozott, gyakorlatias és az adott ország sokasainak megfelelő formában segítsék az embereket egy egészséges étrend és életmód kialakításában.
Ezek száma évről-évre nő, de sok, jellemzően alacsony jövedelmű ország nem tett ez irányba lépéseket. Afrikában mindösszesen öt ország tartozik ide.
A már említett négy országban, ahol fontosnak érezték a környezeti hatást is figyelembe venni, főleg a növényi alapú étrend előnyeit emelik ki. A hűvösebb Svédországban ezen belül is főleg a gyökérzöldségeket ajánlják a leveles zöldekkel szemben. A húsfogyasztás magas környezeti költségére mindenhol felhívják a figyelmet, de az ajánlott maximum adag inkább egészségügyi mint környezetvédelmi szempontok alapján került meghatározásra.
Brazíliában a fenntarthatóság társadalmi és gazdasági hatásával is foglalkoznak, a reklámokkal és a feldolgozott élelmiszerekkel szemben pedig óvatosságra intenek.
Az ajánlásoktól a szabályozásig
A tanulmány megjegyzi, az étrendi ajánlások akkor tudnak igazán hatást kifejteni, ha beépülnek a szabályozási környezetbe, például a közétkeztetés vagy az élelmiszeripari előírások közé.
A táplálkozási irányvonalakkal már rendelkező országoknak érdemes figyelembe venni tehát a fenntarthatóságot, mint szempontot, azon országok pedig, ahol ez előbbi hiányzik, helyzetükből fakadóan mindjárt az integrált megközelítést alkalmazhatják.
A mindennapokban
- Fontos a változatosság, kerüljük az egyoldalú táplálkozást!
- figyeljünk a regionalitásra! Szerezzük be a teljes értékű gabonákat, hüvelyeseket, zöldségeket és gyümölcsöket lehetőleg minél közelebbről.
- Fogjuk vissza a húsfogyasztást! Amit fogyasztunk, annak esetében figyeljünk rá, hogy a feldolgozás során az állat minden részét hasznosítsuk!
- Mérsékeljük a tej- és tejalapú termékek fogyasztását!
- Sótlan magokból és diófélékből ehetnénk többet is
- Kis mértékben építsük be a halakat és tengeri eredetű élelmiszereket is az étrendünkbe, de csakis ellenőrzött forrásból származzanak!
- Kerüljük a magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú élelmiszereket, mint például a chipsek, sütemények, üdítőitalok!
- Az olajok esetében ügyelni kell a kedvező omega 3-6 arányra (jó választás az oliva- vagy repceolaj)
- A cukrozott üdítőitalok helyett válasszunk vizet!
