Autóink miatt nőtt a légszennyezés, 2030-ra katasztrófa lehet ebből

2019. január 01. kedd - 10:01 / Kriston László
  •    

Három évig stagnált, majd a 2017-es emelkedés után 2018-ban ismét nőtt a globális üvegházgáz-kibocsátás. Meglepő módon ezért nem a gyáripar, hanem a közlekedés meglódulása okolható. Hiába terjednek az elektromos autók, egyre többen vásárolnak benzines járműveket és egyre nagyobb távokat tesznek meg velük. Európában csökkent a kibocsátás, de itt is kisebb mértékben, mint az előző években.

Három évig stagnált a globális üvegházgáz-emisszió, majd 2017-ben megint emelkedni kezdett (1,6 százalékkal). December elején a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség már jelezte, hogy 2019 márciusában napvilágot látó jelentésében 2018 újfent olyan évként fog szerepelni, mint amelyben növekedett a légszennyezés.

A Globális Karbon Project (GCP) már elő is állt az előzetes számokkal. A szervezet tagságába száz tudós tartozik, akik több mint 50 tudományos intézményt képviselnek. A GCP azon kevés szervezetek egyike, mely képes globális szinten szolgálni emissziós számokkal és elemezni azokat.

Az autógyártók már most fúrják az új emissziós célokat
Túlzott és irreális célkitűzésnek tartják az autóipari vállalatok a december közepén Brüsszelben született megállapodást a járművek szén-dioxid-kibocsátásának 37,5 százalékos csökkentéséről 2030-ig.

Öt éve egyre több fosszilis üzemanyagot fogyasztunk

Meglepő módon nem a nehéz- és gyáripar felelős a kibocsátás növekedéséért, hanem a közlekedési szektor. A szakemberek úgy látják, hogy ma többen vásárolnak autót, mint valaha – ez vélhetően a népességrobbanás, valamint a kínai és indiai középosztály életszínvonalbeli emelkedésének számlájára írható. Az elmúlt öt évben kivétel nélkül emelkedett a fosszilis üzemanyagok használata, ami meglepő, hiszen oly sokat hallunk-olvasunk az elektromos autók térnyeréséről.

A szakemberek sokáig azt hitték, hogy 15 éve tetőzött a benzin- és dízelüzemanyagok használata Európában és Amerikában, de az elmúlt évek adatai rácáfoltak erre. A trendet több tényező is hajtja: az olcsó üzemanyagárak, a nagyobb autók népszerűsége és a hosszabb megtett távok. A tanulmány szerzői úgy vélik, az elektromos autók terjedése akkor kaphatna igazán szárnyra, ha több akkutöltőpontot létesítenének az olajipari multik a benzinkutaknál a világban.

üvegházhatású gázok emissziója gyorsítja a globális felmelegedést

Kép: Pixabay

Globálisan

2018-ban 37,1 gigatonna -azaz 37,1 milliárd tonna- üvegházgázt bocsátottunk ki világszerte. Ez nagyjából százezerszerese az Empire State Building súlyának.

USA

Történelmi távlatban az Egyesült Államok a legnagyobb kibocsátó, az ipari forradalom óta az összes emberi eredetű légszennyezés egyharmadáért okolható. 2018-ban a globális üvegházgáz-kibocsátás 15 százalékáért felelt. A szén használata 40 százalékkal csökkent -hiába próbálja Trump újra kedvező helyzetbe hozni a szénerőműveket a piacon-, ezt a legszennyezőbbnek számító fosszilis energiahordozót a földgáz és a megújulók váltották ki az energiamixben.

Kína

Ebben az évtizedben már Kína volt a világ első számú kibocsátója. 2018-ban az ázsiai nagyhatalom adta a globális emisszió 27 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az országban 4,7 százalékkal emelkedett a kibocsátás szintje. A pekingi vezetés igyekszik ellensúlyozni a gazdaság lassulásának ütemét, például azzal, hogy több széntüzelésű erőmű létesítését engedélyezi, holott az elmúlt években Kínában már igyekeztek tartózkodni ilyen létesítmények üzembe helyezésétől. Mi több, Kína technológiáját a Szahara-alatti Afrika országaiba is exportálja és széntüzelésű erőművek építésében segédkezik a régióban.

Európa

Az unió részesedése a globális légszennyezésből 10 százalék volt, s a 2017-es nagyságrendhez képest ez 0,7 százalékos visszaesést jelent. Ugyanakkor a jó hírt tompítja, hogy ez kisebb mértékű csökkenés, mint amire a korábbi években példa volt: az EU emissziócsökkentésének átlaga az elmúlt 10 esztendőben évi 2,2 százalék volt. A mérséklődés lassulásában itt is a közlekedés növekvő kőolajigénye a hibás, mutattak rá a szakemberek.

India

India adta a globális légszennyezés 7 százalékát. A 2017-es emisszióhoz képest 6,3 százalékkal nőtt a légszennyezés, és itt kivételesen nem a járművek okolhatók ezért, hanem annak ténye, hogy az ország vezetése igyekszik új erőműveket üzembe helyezni, hogy villamos energiával láthassa el azt a 300 millió embert, akik még nincsenek bekötve az áramhálózatba.

Fejlődő országok

Az emisszió 60 százaléka ezekből a nemzetgazdaságokból ered. A GCP jelentése a harmadik olyan mérföldkőnek számító tanulmány 2018 második felében, melyek a klímaváltozás súlyosbodására hívják fel a figyelmet. Október elején az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) elemezte annak feltételeit, hogy 1,5 Celsius-foknál állítsuk meg a klímaváltozást a klímapolitika által emlegetett 2 Celsius-fok helyett, és hogy 2030-ig van időnk a radikális emissziócsökkentésre, 2040-re pedig katasztrofális körülmények alakulhatnak ki, ha elmulasztjuk klímavédelmi teendőket.

Novemberben az Egyesült Államok 13 állami intézménye jelentette ki közös tanulmányban, hogy az amerikai gazdaságnak több százmilliárd dolláros kárt okozhat az éghajlatváltozás az évszázad végéig, ha az illetékesek nem teszik meg a szükséges lépéseket annak megállításáért. A 2017-ben újra elindult emissziónövekedés felgyorsíthatja a kedvezőtlen ökológiai folyamatok erősödését és időben közelebb hozhatják a pusztító kihatások megjelenését, akár már 2030-ra, szögezték le a GCP tudósai.