Kép:Pixabay

Antal Csaba telematikai mérnökként végzett multinacionális cégeknél karriert építő ember volt, jó fizetéssel, kevés szabadidővel, szép családdal, budapesti lakással. Dolgozott navigációs rendszerek fejlesztésén, világcégek alkalmazottja volt, de a világlátása miatt nem érezte megát otthonosan ebben a világban.  Mint mondja, mindannyian keresünk valami többet, mint a látható világ. Csabának a Camino nem csak ezt adta meg, de még egy sikeres üzletet is.

Nem véletlen, hogy évente több ezer ember elindul észak Spanyolországba, a  Camino zarándoklatra. A már a pogány időkben is spirituális központnak számító, Spanyolország észak-nyugati csücskében található a Santiago de Compostela katedrálisában található – a hagyományok szerint – Jakab apostol sírja. A mai zarándokok a Pireneusok francia oldalán lévő falucskából, Saint Jean Pied de Port-ból indulnak a nyolcszáz kilométeres gyalogútra. Egyesek még tovább, egészen a „világ végéig” mennek, az Óceán partján található egy Finisterra nevű településig, amiről úgy gondolták a régiek – még a Föld gömbölyűségének felismerése előtti időben – hogy a világ legnyugatibb pontja tehát a világ vége.

Napjainkban a többség mindenféle spirituális indíttatás nélkül, fizikai kihívást keresve turistaként indul, de kivétel nélkül mindenki zarándokként érkezik meg – mondja Csaba, aki 2007-ben ment el először a Camino zarándoklatra.

„Bármikor bármit képes vagyok újrakezdeni”

- Az első három nap folyton azt hallucináltam, hogy csörög a mobilom, de a negyedik napra elmúlt. A Caminón kilép az ember a mindennapi életéből, a zarándoklat alatt semmi más nem érdekel, csak hogy adott napon hol fogsz aludni és mit fogsz vacsorázni. Itthon ugyanazon problémák körül forgunk minden egyes nap, a gondolatainknak jó, ha 10 százaléka cserélődik. 2010-ben egy családi tragédia után elköltözünk a Balatonfelvidékre. Onnantól kezdve nem létezik számomra olyan a materiális életben fellelhető üzleti kockázat, ami mérhető lenne az életem más tényezőihez. Bármit, bármikor képes vagyok elengedni, és újrakezdeni, nem jelent problémát.

Csaba a tihanyi kultúrházban hallgatta megy egy házaspár előadását saját Camino élményeikről. Ők mondták el neki, hogy egy fénymásolt saláta útikönyvvel kellett nekivágniuk a zarándoklatnak, mert Magyarországon már évek óta nem elérhető a népszerű  zarándok útmutató. Úgy döntött, belevág az új magyar kiadás megszervezésébe. Felvette a kapcsolatot a könyv szerzőjével az ír születésű John Brierleyval és új fejezet kezdődött az életében.

- Nem is feltétlenül üzleti megfontolásból döntöttem a könyvkiadás mellett. Ez nem is lehet cél, hisz ez egy annyira keserves vállalkozás ma Magyarországon. Én hiszek benne, hogy ha valami szép és hasznos, az előbb utóbb üzletileg is sikeres lesz, így volt ez az útikönyvvel is. Szerveztünk író olvasó találkozót, standunk volt a Nemzetközi könyvhéten. Majd felmerült bennem, hogy érdemes lenne okostelefonos applikációt készíteni ebből az útikönyvből. John jó darabig ellenállt ennek, mondván aki zarándoklatra megy, az hagyja otthon az óráját és a telefonját, hisz az az idő egy másik dimenzióként funkcionál.

Ősi alapokon modern üzlet

Antal Csaba szépen lassan megértette a könyv szerzőjével, hogy az okostelefon csak egy eszköz, ha az applikációt az indulás előtt feltöltjük a telefonunkra, offline módon használható, mint egy iránytű, de nem helyettesíti a könyvet. Meggyőzte arról, hogy a könyvnek, mint terméknek van egy természetes életgörbéje, ami most éppen nem felfelé ível.

Az applikáció végül 2014-ben jelent meg és egyre népszerűbb, főleg az USA-ban, Kanadában és az angol nyelvű országokban.

- Évi néhány ezer letöltésünk van, ami egészen jónak mondható. Az alapfunkciók ingyenesen elérhetők, a teljes adatbázis viszont fizetős tartalom. Agilis fejlesztési módszertannak hívjuk azt (erről részletesebben ld. keretes írásunkat - a szerk.), amivel az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogram keretében nyertes PBG FMC Zrt.-től kapott pénzből folyamatosan újraépítjük az applikációt. Tudjuk, hogy nem ez az új Facebook, de tartjuk az üzleti tervet. A terv az, hogy 2-3 év és talán eladjuk a céget. Ez ennek a lényege. Ez nem egy klasszikus kisvállalkozás, ahol kezdetben csak volt egy esztergagép és apáról-fiúra száll az a tudás, amivel mondjuk az unokák már az Audinak gyártanak alkatrészeket.  Engem az érdekel, hogy teremtsek valamit. Ha jön egy jó üzleti lehetőség, én nem ragaszkodom többé a céghez. Ez a klasszikus startup építés alapja, hogy egy sikerre vitt céget eladjanak – nyilatkozta a Piac&Profitnak Antal Csaba.