Van munka, csak nem itt

2012. június 05. kedd - 15:49 / Timár Gigi
  •    

Külföldön számos helyen egyre több állást hirdetnek meg, Európában leginkább ácsok, festők, szakmunkások próbálkozhatnak sikerrel. A hazai terepen ugyanakkor kevesebb az álláshirdetés, bár a foglalkoztatás egyes adatok szerint nő.

 

Kép:sxc
Kép:sxc

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint két év alatt összességében 80 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a munkanélküliségi ráta stagnál, versenyszféra legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál pedig csökkent a foglalkoztatottak száma. A KSH májusi adatai szerint a  versenyszféra legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 804 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 24,7 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január-márciusban. A költségvetési szférában 716 ezren dolgoztak (4,5 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 52 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első három hónapjában több mint négyszeresére nőtt (átlagosan 40,8 ezer fő volt). A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő állt alkalmazásban, 2,8 ezer fővel több, mint egy éve. Összességében a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent. A foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlott, s erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme a GKI-Erste konjunktúra-indexének májusi értékei szerint. Az index értéke 2008 ősze, a világgazdasági válság magyarországi megjelenése óta nem zuhant egyetlen hónap alatt ekkorát.

Buda Szabolcs, a Monster ügyvezetője elemzi az álláspiacot (videó)

Az álláshirdetések száma is visszaesett, 7 százalékkal van kevesebb az egy évvel korábbinál egy felmérés szerint. Nem mindenhol van azonban ez így, Németországban – az EU-ban vezetőként – ezen mutató 19 százalékos bővülést mutat. Leginkább ácsokat, festőket, karbantartókat keresnek, de az építészet és a környezetgazdaság is előkelő helyen szerepel. Ennek ellenére a várakozásokkal szemben nem rohamozta meg a magyar munkaerő a német és osztrák munkaerőpiacot a rájuk vonatkozó munkavállalási korlátozások feloldása után sem. Összesen alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba és 27000 Ausztriába az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból.

Magyarországon bár a vállalatok többsége egyáltalán nem kalkulál létszámbővítéssel a közeljövőben, jól képzett szakemberekre azért szükség lenne, elsősorban IT és pénzügyi területen. Egy másik felmérés szerint is probléma a cégek számára a szakemberhiány, a legnehezebben betölthető munkakörök Magyarországon a szakmunkási, a gépkezelői, a mérnöki, és az értékesítői állások. A cégek nehezen találnak ezenkívül vendéglátóipari személyzetet, sofőröket, könyvelőket, pénzügyi munkatársakat, informatikusokat, adminisztratív, irodai és személyi asszisztenseket, illetve csoportvezetőket.

Bár egyelőre nem látszanak a magyar munkavállalók tömegesen megjelenni a külföldi piacokon, az elvándorlás hatalmas problémát jelent. A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a magyarok körében a külföldre vándorlást tervezők aránya: mára minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövid vagy hosszú távon külföldön vállal munkát, vagy végleg kivándorol – a Tárki kutatása szerint. Ennél is komolyabb gond, hogy a 30 év alatti fiatalok körében ez az arány 48%.

Differenciált minimálbér a fiatalokért?
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint számos munkaerő-piaci szegmensben további célzott intézkedések szükségesek az EU átlag eléréséhez. Tipikusan ilyen réteg – az 50 év felettiek, a képzetlenek, a gyesről, gyedről visszatérők mellett – a pályakezdőké, amely magas munkanélküliségi rátája az egész Európai Uniót komoly kihívás elé állítja. (Az EU-ban jelenleg több mint 5 millió a fiatal munkanélküliek száma, egymillióval több, mint 2008-ban.) Magyarországon a 14-25 éves korosztály munkanélküliségi rátája 27%-os, az EU 8 tagországában még ennél is rosszabb a helyzet. Ebben a korosztályban hazánkban 200 ezren dolgoznak, míg több mint 70 ezren munkanélküliek. Ez jellemzően két okra, a megfelelő képzettség és munkatapasztalat hiányára vezethető vissza az NGM szerint. Annak érdekében azonban, hogy minél több pályakezdő álláshoz, és így munkatapasztalathoz jusson, további lépések is szükségesek – áll a közleményben. A július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyve (melyről többek között itt olvashat bővebben) lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy differenciált minimálbért állapítson meg. A 27 EU-tagállamból 20 ország alkalmaz minimálbért, közülük 11 tagállamban van életkor szerinti differenciálás, így Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is. Ahol bevezették, érezhetően javult a pályakezdők foglalkoztatási aránya. Az életkor szerint differenciált minimálbér bevezetését számos egyeztetés fogja megelőzni. Az intézkedés bevezethető úgy, hogy az ne járjon az idősebb munkavállalók leépítésével. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy minimálbért jellemzően a feldolgozóiparban, mezőgazdaságban, összeszerelő üzemekben foglalkoztatott alacsony képzettségű munkaerő kap, az intézkedés tehát nem érinti a jól kvalifikált, diplomás, nyelveket beszélő fiatalokat. Jelenleg a pályakezdők mindössze tizedét foglalkoztatják minimálbéren.