Január elsejétől a nem-adóalanyok, vagyis a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások egész Európában a fogyasztás helye szerint (azaz a célországban) fognak adózni. Az elektronikus szolgáltatások alatt online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni. (A magyar áfatörvényt ezzel kapcsolatban már korábban módosították.)
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fentiekkel foglalkozó adóalanyoknak akár mind a 28 tagországban adókötelezettsége keletkezhet. Annak érdekében, hogy leegyszerűsítsék a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit, bevezetik az úgynevezett mini-one-stop-shop-ot („MOSS”) vagyis az egyablakos ügyintézési rendszert. Így az áfa-bevallási és -befizetési kötelezettségeket a fogyasztó tartózkodási helyétől függetlenül az értékesítő államában kell teljesíteni. Ezáltal az értékesítőnek hazai pályán maradva a határon átnyúló ügyletei esetén is csupán egyetlen, a saját adóhatóságával kell szembesülnie jelentősen egyszerűbb adminisztrációval. A befizetett adót is a hatóságok osztják meg egymás között a teljesített ügyleteknek megfelelő arányban - írta Jancsa-Pék Judith a LeitnerLeitner adótanácsadó iroda vezető tanácsadó partnere legfrissebb blogbejegyzésében.
Az áfa mértékét azonban azt fogja meghatározni, hogy a nem adóalany fogyasztó hol lakik vagy tartózkodik. Ez az Unió legmagasabb 27 százalékos áfa kulcsához szokott magyar média-, távközlési- és elektronikus szolgáltatások nyújtóinak kedvező változást hoz, hiszen külföldiek felé alacsonyabb áfa kulccsal számlázhatnak majd, vagyis nem kerülnek versenyhátrányba a külföldi szolgáltatókkal szemben az áfa miatt. Kedvezőtlenül érinti azonban a magyar fogyasztókat, ha ilyen szolgáltatásokat külföldről rendelnek meg, mert a jövőben ők mindenképpen a magyar áfával növelt értékeket fizetik majd.
Miért szükséges a változás?
Az új áfa-szabályozás célja a hatékonyabb és igazságosabb adózás megteremtése. A fogyasztás helyéhez kötött áfa-kötelezettséggel egy adott tagállamban egyenlő feltételekkel versenyezhetnek a telekommunikációs, a műsorszóró és elektronikus szolgáltatást nyújtó vállalkozások attól függetlenül, hogy hazai vagy más EU tagországbeli szolgáltatóról van-e szó.
Milyen ügyletekre vonatkozik a módosítás?
A nem adóalany, azaz elsősorban magánszemélyek számára szolgáltatást nyújtó telekommunikációs, rádiós és a televíziós műsorszórással foglalkozó és elektronikus szolgáltatást nyújtó cégeket érinti. Ezek közé sorolhatjuk például a telefonszolgáltatókat, az előfizetéses műholdas televíziós csatornákat, a letölthető szoftvereket, zenéket és e-könyveket forgalmazó vállalkozásokat.
A következetes és egységes szabályozás kialakítása és zökkenőmentes bevezetés érdekében a bizottság folyamatosan egyeztet a tagállamokkal és az érintett vállalkozásokkal. Az egyeztetés kiterjed a jogszabályi keretek kidolgozására, a közös értelmezés kialakítására, a MOSS informatikai feltételeinek biztosítása, a rendszerrel kapcsolatos speciális adóhatósági ellenőrzési szabályok tisztázása. Októbertől egy website-on ismerhetik meg az adófizetők a különböző tagállamok áfa-szabályait és különböző áfa-mértékeket is.
A tagállamok feladatai
A tagállamoknak harmonizálniuk kell saját szabályozásukat a direktívának megfelelően. Létre kell hozniuk egy technikai hátteret és website-ot, amelyen keresztül az ügyintézők a tagállamok közti információcserét könnyen bonyolíthatják. Tájékoztatniuk kell az adófizetőket a változásokról.
A vállalkozások feladatai
A vállalkozásoknak meg kell ismerkedniük az új szabályozással, fel kell készíteniük a számlázási és áfa adminisztrációs rendszerüket az alkalmazásra, valamint az érintett tagország informálására. Ennek érdekében a Bizottság egy részletes iránymutatást állított össze a MOSS jövőbeli működésével kapcsolatban, melyet még 2013-ban nyilvánosságra hoztak, majd 2014-ben magyarázatokkal is kiegészítettek.
Hogy lehet biztosítani az új szabályozás helyes alkalmazását?
Ahhoz, hogy a vállalkozások elérjék ügyfeleiket láthatóvá kell válniuk az online térben. Ha egy ország fogyasztói számára elérhetőek, akkor elérhetővé válnak az adott ország adóhatósága számára is. Így könnyen ellenőrizhetővé is válnak.
A bizottság kidolgozott egy ellenőrzési iránymutatást a tagállamok számára, mely minden fél számára biztosítja az adófizetés helyének meghatározását. Ráadásul az EU szabályozás már most is biztosítja a tagállamok széleskörű együttműködését az áfa megállapításában és beszedésében.
Áremelkedéshez vezet-e majd az új rendszer?
A fogyasztók számára a változás elenyésző lesz. A szolgáltatások alapára nem változik, csak az alapár megadott százalékéban számított áfa változhat attól függően, hogy honnan vásárolt korábban a fogyasztó. Ha például eddig egy olyan államból vásárolt szoftvert, ahol alacsonyabb az áfa kulcs, mint abban az államban, ahol a fogyasztó él, akkor a jövőben többet kell majd fizetnie. A magyar fogyasztók főszabályként tehát ezért tapasztalhatnak majd áremelkedést, hiszen minden tagállamban alacsonyabb az áfa kulcsa, mint nálunk. Emellett különbségeket okozhatnak majd a különféle tagállamokban másképp alkalmazott csökkentett adókulcsok is.
Valójában azonban hosszú távon a piac és a verseny élénkülését várhatjuk az új szabályozástól, ami végső soron alacsonyabb árakhoz is vezethet.
Vajon hogyan érinti mindez a tagállamok adóbevételeit?
A fogyasztás helye szerinti adóztatás csak a fogyasztási adókkal, vagyis az áfával kapcsolatban logikus lépés. Lehetséges, hogy bizonyos alacsony áfa-kulcsú tagállamok azt tapasztalják majd, hogy a piaci részesedésük csökken, mivel azok a vállalkozások, akik adózási szempontok miatt választották az adott országot, elköltöznek. Ugyanakkor a direktíva hosszú előkészítési ideje lehetővé tette a tagállamoknak, hogy a változásokhoz alkalmazkodjanak. Hovatovább egy 2019-ig tartó átmeneti időszakban a működés helye szerinti tagállamok még megtarthatják a bevételek egy részét.
