1. Mi a kisvállalati adó alapja?
A KIVA (kisvállalati adó) alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménye növelve a személyi jellegű kifizetések összegével, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum-adóalap). Nézzük meg, melyik mit jelent pontosan!
A pénzforgalmi szemléletű eredménye az év végi beszámolóban kimutatott pénzeszközök összege csökkentve az előző évi pénzeszközök összegével. Ezt a különbözetet a KIVA törvényben meghatározott tételekkel kell módosítani. A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményhez pedig hozzá kell adni a tárgyévi személyi jellegű kifizetések összegét: a járulékalapot képező jövedelmek értékét (melybe a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény összegét nem szabad beleérteni).
2. Mit jelent a minimum–adóalap?
Amennyiben az év végi pénzeszköz-érték alacsonyabb, mint az előző év végi, és a módosító tételek figyelembe vételét követően még mindig negatív a korrigált pénzforgalmi eredmény, akkor a személyi jellegű kifizetések összege lesz a KIVA alapja (minimum–adóalapot képvisel tehát) - figyelmeztet együttműködő parterünk,az Adó Online szakértői cikke.
3. Milyen tételekkel kell módosítani a pénzeszközök változását?
A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti például a hitel, kölcsön felvétele, osztalék megszerzése, stb. A pénzforgalmi szemléletű eredményt pedig növeli például a felvett hitel, kölcsön törlesztése vagy visszafizetése, másnak hitel vagy kölcsön nyújtása, osztalék fizetése, kisvállalati adó vagy előlegének fizetése.
Továbbá növeli a pénzforgalmi eredményt, ha az adózó pénzeszközt ad át véglegesen más részére, ha az ésszerű gazdálkodás elveit nem betartva 50.000 Ft feletti értékben költ eszközre vagy szolgáltatásra (ellenkezőjét az adózónak magának kell tudni bizonyítania), ha ellenőrzött külföldi társaság (régebbi nevén offshore cég) részére teljesít kifizetést, ha KIVA időszak előtti adó és egyéb tételeket fizet ki, ha bírságot vagy pótlékot fizet ki.
Ha a kapcsolt vállalkozások által kötött szerződésben a felek olyan ellenértéket határoznak meg, amely eltér a szokásos piaci ártól, úgy a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbözetével korrigálni (az eltérés irányától függően növelni vagy csökkenteni) kell a pénzforgalmi szemléletű eredményt.
5. Hogyan alkalmazható a veszteség elhatárolás?
Az adózó a KIVA időszak előtt keletkezett és még megmaradt veszteségét is továbbviheti és már az első KIVA időszakban figyelembe veheti annak 10%-át évente. A KIVA időszak alatt keletkezett negatív pénzforgalmi szemléletű eredményét az adózó a következő évtől használhatja fel, szintén évente 10%-os mértékben (tehát 10 év alatt írhatóak le a veszteségek). Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.
A gazdasági társaságok (Bt-k, Kft-k, Kkt-k, Rt-k) mellett az egyéni cégek, szövetkezetek, ügyvédi irodák, stb. választhatják a kisvállalati adót. További fontos feltételek (a teljesség igénye nélkül): - az adózó átlagos statisztikai állományi létszáma a megelőző évre várhatóan nem haladja meg a 25 főt, az adózónak az adóévet megelőző évben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (figyelem, nemcsak az árbevételről van szó), illetve az adózónak az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot,
Nem jogszerű a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés, ha annak napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.
A továbbiakért kattintson ide!
