Tényleg csak a hülyéknek nincs webshopja?

Feltartóztathatatlanul nő az online vásárlás népszerűsége: az Európai Uniós statisztikák szerint 2015-ben az internetes felhasználók körében az online vásárlók aránya elérte a 65 százalékot. Magyarországon az elmúlt három évben a webes vásárlások terén 12 százalékpontos volt a növekedés, jelenleg a magyar felhasználók 47 százaléka vásárol rendszeresen a neten. Bár a virtuális vásárlási toplista élére a ruházati és sporttermékek, utazás, szállásfoglalás, háztartási és számítástechnikai eszközök kerültek, a tendencia a pénzügyi termékek és szolgáltatások körében is terjed. Ugyanakkor a piacban még mindig hatalmas a fejlődési lehetőség: csupán a teljes kiskereskedelmi forgalom alig 2 százalékát teszik ki az interneten keresztül értékesítők és a csomagküldők.

Az európai online vásárlási toplista élén a ruházati és sporttermékek állnak, de a tendencia a pénzügyi szolgáltatások terén is erősödik, minden kilencedik felhasználó ebben a körben is online választ terméket, szolgáltatást – mutat rá a Concorde elemzése. Figyelemre méltó, hogy az európai internetezők közül minden kilencedik felhasználó pénzügyi terméket, banki, biztosítói szolgáltatást is rendszeresen vásárol a weben, ahol a kínálat folyamatosan bővül olyan online pénzügyi szolgáltatásokkal, amelyekre a kereslet az offline térben már régóta jelentős.

Shopping határok nélkül: az egész világ a versenytárs

A mobileszközök és alkalmazások fejlődése, az egyre könnyebben elérhető és egyre biztonságosabb digitális fizetési megoldások, illetve a fejlődő és költséghatékonyabb logisztika mindinkább a mobilról indított vásárlások felé tereli az online kereskedelmet – méghozzá határok nélkül, így az egész világ a kereskedők versenytársává válik.

Információkat is a netről szerzünk, figyelemre méltó, hogy még a hagyományos csatornákon intézett vásárlás előtt is online tájékozódunk az árakról és kiegészítő lehetőségekről. Ez is azt támasztja alá, hogy a digitális jelenét nélkül ma már nem sok vállalkozás tud érvényesülni a kiskereskedelemben. Ugyanakkor a hazai kkv-k többsége nem használja ki a digitális világ kínálta ingyenes lehetőségeket sem. A boltok többsége nincs fent a Google térképen, pedig az nem kerül pénzbe, csak regisztrálni kell. Sokaknak még mindig nincsen céges profilja a közösségi oldalakon, nincs Foursquare fiókja, de még egy ingyenes wifit sem szereltet fel sok kávézó. (Hogy milyen legyen a céges weboldala, arról hasznos tippeket talál szakértőnk cikkében!)

Egyre többen éreznek rá az online ízére

Online áruház indítása egyre több típusú cég és kereskedés számára jelenthet logikus fejlődési irányt, ami meg is látszik a webáruházak számának folyamatos bővülésén. Ugyanakkor a webshopok tulajdonosai úgy vélik, hogy az új, kisebb belépők növekedési lehetőségei – a piac és a vásárlói tudatosság növekedésével – csökkentek, és az új indulók sok esetben az egy éves működést sem képesek elérni. Az online kiskereskedelmi piac koncentrációjának mértéke csak kismértékben nőtt, miközben a kereskedők többsége képes volt forgalmát növelni, még a várakozásokhoz képest is. A boltok egybehangzó véleménye szerint, az ár mellett már egyre nagyobb szerep jut a szolgáltatások minőségének is, mivel a vásárlók is egyre nyitottabbak és igénylik az értéknövelt szolgáltatásokat. A magasabb szintű kiszolgálás tehát egyértelmű versenyelőnyt képes teremteni.

(Magyarországon egyre gyorsabban bővül a cégek közötti (B2B) online kereskedelem, aminek köszönhetően éveken belül behozható az ország 4-5 éves lemaradása, a globális piac trendjeihez képest. 2013 és 2015 között csaknem 10 százalékkal nőtt az ajánlatkérések éves átlaga, tehát egyre nagyobb a beszerzői igény a költséghatékonyabb megoldások iránt.)

App nélkül esélye sincs egy étteremnek?

Nem létezik az az üzlet, amelynek nincs saját mobil applikációja. Erős kijelentésnek tűnhet elsőre, de a mutatók egyre inkább ezt az állítást igazolják, legyen szó világviszonylatról, vagy akár hazai piaci trendekről. Egyszerűen elengedhetetlen, hogy egy cégvezető tisztában legyen a felhasználói elvárásokkal. Régebben a csapból is az folyt, hogy „ha nem rendelkezik saját weboldallal, nem is létezik”, immár ez az örök érvényű kijelentés kiterjedt a mobil alkalmazásokra is.

Jön a mobil!

Az egyre vaskosabb számok láttán sokan már az offline kereskedelem végét vetítették előre, kiürülő városközpontokról, üresen tátongó boltokról szóló víziókkal. Az igazi kihívást azonban az okoseszközök terjedése jelenti. A 18 év feletti rendszeresen internetezők 47 százaléka már rendelkezik okostelefonnal, ez az arány pedig az elkövetkező időszakban a nemzetközi trendeknek megfelelően tovább fog emelkedni Magyarországon is – olvasható az eNet korábbi felmérésében.

A mobil kereskedelem a teljes e-kereskedelem növekedési ütemének háromszorosával bővül. Az okostelefonról történő vásárlások növekedésének hátterében elsősorban a fiatal felnőttek állnak. A mobil kereskedelem becsült átlagos éves növekedési üteme a 2013 és 2016 közötti időszakra 42%, míg ugyanez az érték a teljes e-kereskedelemre vetítve (beleértve a mobil kereskedelmet is) csak 13%.

Az okostelefonok teremtette lehetőségek a mobiltelefonon lebonyolított online vásárlást is közelebb hozták a felhasználókhoz, így tehát a kérdés nem az, hogy a jövőben vajon nőni fog-e az interneten mobiltelefonnal vásárlók aránya, hanem sokkal inkább az, hogy az online vásárlásnak milyen módját választják majd a felhasználók, melyiket fogják sokkal inkább magukénak érezni? Ebből a szempontból is fontos, hogy az internetes kereskedők hogyan reagálnak az okostelefonok térhódítására. A webáruházak okostelefonos használatra való felkészítésének egyik módja a saját webáruházi alkalmazás fejlesztése, a másik út pedig a mobiltelefonra optimalizált weboldal biztosítása.

A bankfiókokról is leszokunk?

A Concorde szerint pénzügyi téren is jelentős változást hozhatnak a társadalom legnagyobb arányát adó Y-generáció igényei és szokásai. Ezek ugyanis messze mások, mint a korábbi generációknál megszokottak. Amellett, hogy a mai technológiák birtokában az emberek többnyire terhesnek érzik, ha valamit személyesen kell elintézniük, egyre több olyan online szolgáltatás jelenik meg, amely tovább szűkíti a bankok és az ügyfelek közötti kapcsolatot. Az online csatornák erősödésével a fiókok látogatottsága várhatóan tovább esik, a csökkenés azonban nem mindenhol lesz egyforma. Erre utal, hogy bár több olyan európai ország is van, ahol a bankfiókok száma a felére esett vissza, az USA-ban egyelőre messze nem ennyire meredek a zuhanás. 2014 végéig még csak 4,8%-os csökkenést lehetett mérni a 2009-es bankfiókszám csúcshoz képest. Az online megoldásokon túl mi töltheti majd be az űrt a megszűnt fiókok után? Jöhetnek a csúcsidőben nyitva tartó reptéri check-in pulthoz hasonló mikrofiókok, illetve a távolabbi jövőben az okostelefonok lesznek a bankok legfőbb csatornái. Bár a digitalizáció következtében a bankfiókok iránti kereslet egyértelműen visszaesett, várhatóan e csatorna sem tűnik el teljesen. Ha egy átutalásról vagy készpénzfelvételről van szó, már általában a lakosság sem a fiókban gondolkodik. A Concorde Alapkezelő szerint ugyanakkor a komplexebb, nagy értékű tranzakciókhoz kapcsolódó tanácsadás; mint egy hitelfelvétel vagy a vagyonkezelés terén továbbra is fontos a személyes kapcsolat, és ez a jövőben is így marad. Így mind a bankok, mind a pénzügyi szolgáltatók számára fontos marad a fizikai jelenlét fenntartása, még ha alacsonyabb szinten is, mint ahogy azt eddig tapasztaltuk.