Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legtöbb fejlett országban a rák általában véve a halálokok között a második és az Európai Unióban a foglalkozási eredetű halálesetek okai között az első helyen áll. Éves szinten a foglalkozási eredetű halálesetek 53 százaléka ráknak tulajdonítható, 28 százalékuk hátterében valamilyen keringési betegség áll, 6 százalékuknak pedig légzőszervi betegség az oka. Annak érdekében, hogy a munkavállalók nagyobb védelemben részesüljenek a rákot okozó vegyi anyagokkal szemben, az Európai Bizottság a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslatot terjesztett elő, amelyben 13 rákkeltő vegyi anyag kapcsán korlátozni kívánja a munkahelyi expozíciót.
Hogy egy konkrét példát is említsünk arra, hogy milyen vegyi anyagokról van szó: a bizottság a „belélegezhető kristályos szilícium-dioxidot” is felvenné az irányelvbe, mégpedig „munkafolyamat során keletkező” anyagként, tehát idetartozna pl. a bányászat, a kőfejtés, az alagútépítés vagy a szilícium-dioxid-tartalmú beton, téglák vagy kőzetek vágása, zúzása vagy őrlése során keletkező por is. Bár néhány vállalat a szociális partnerek külön e célra megkötött megállapodása révén megoldotta, hogy e vegyi anyag koncentrációja ne legyen túl magas a levegőben, ez az anyag továbbra is a szilikózis nevű tüdőbetegség és a foglalkozási eredetű tüdőrák első számú okozója. A bizottság ezzel a javaslattal az egész EU-ban védelmet kíván nyújtani a munkavállalóknak, többek között az építőiparban, hiszen a „belélegezhető kristályos szilícium-dioxidnak” kitett munkavállalók 70 százaléka ebben az ágazatban dolgozik.
Ha az új határértékeket bevezetik, kevesebb lesz a foglalkozási eredetű rákos megbetegedés. Emellett az uniós határértékek az egységességet szolgálják azáltal, hogy minden felhasználó számára egyenlő feltételeket teremtenek, és közös célt tűznek ki a munkáltatók, a munkavállalók és a végrehajtási hatóságok elé.