Budapesten átlagosan havi 100 ezer forintos bérleti díjért kínálták a 40 négyzetméternél kisebb garzonlakásokat július közepén. Ez éves összevetésben 12 százalékos emelkedést jelent - áll az ingatlan.com elemzésében, amely közel tízezer hirdetés alapján vizsgálta a felvételi ponthatárok keddi kihirdetésével élénkebbé váló albérletpiac kínálati árait. A nagyobb, 40-80 négyzetméteres kiadó lakásoknál az átlagos bérleti díj mérsékeltebben 8 százalékkal 140 ezer forintra nőtt, a 80-120 négyzetméteres méretű lakások esetében pedig 7 százalékkal 247 ezer forintra emelkedett a bérleti díj a kínálati piacon.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: “a garzonok nagyobb mértékű drágulása azzal magyarázható, hogy ezek iránt a legnagyobb a kereslet, még úgy is, hogy a kínálat több mint a duplájára nőtt”. Fajlagosan ráadásul a garzonok a legdrágábbak mivel az átlagos bérleti díjuk négyzetméterárra vetítve 20-30 százalékkal magasabb, mint a több szobás - 40-120 négyzetméteres lakásoké. “Egy garzonlakás leginkább egyedül vagy kettesben élő egyetemistáknak jó, viszont a nagyobb méretű 80-120 négyzetméteres lakások többnyire 3-4 szobás ingatlanok, amelyek egy főre vetítve sokkal gazdaságosabbak lehetnek” - tette hozzá.
Budapesten belül az is látszik, hogy város külső részein, például a IV., a X. vagy a XIX. kerületben is jelentősen emelkedett tavalyhoz képest a garzonlakások ára. Ez Balogh László szerint azzal magyarázható, hogy a kereslet elérte ezeket a kerületeket is, mivel a belső kerületekben kevés a 40 négyzetméternél kisebb garzon vagy hamar elviszik ezeket. “Ráadásul a belső kerületekben már tavaly is magasak voltak a bérleti díjak, így eleve magasabb árszintről kevésbé volt erőteljes a drágulás” - fogalmazott a szakember.
Folytatódik tehát az a folyamat, amelynek eredményeként a városközponttól egyre távolabbi területek is felzárkóznak árban. Balogh László azt is elmondta, hogy az átlagokat nézve a VIII. kerületben a több szobás, 80-120 négyzetméteres lakások átlagos bérleti díja 175 ezer forint, ami négyzetméterenként alig több mint 2 ezer forint, ami az egyik legalacsonyabb összeg négyzetméterre vetítve a főváros belsőbb kerületeiben. A városközponttól távolabb, például a XVII. kerületben azonban akad néhány 80-100 vagy 100-120 négyzetméteres lakás, amelyeket 100 ezer körüli áron lehet kivenni, ám ezekből nagyon szűk a kínálat.
Albérletboom az egyetemvárosokban
A nagyobb, egyetemmel rendelkező városokban (Debrecenben, Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsett) annyiban hasonlít a helyzet a fővárosira, hogy a garzonoknál - azaz a 40 négyzetméteresnél kisebb lakásoknál - olcsóbbak a több szobás - 40-120 négyzetméretes kiadó lakások négyzetméterárai, mégpedig átlagosan 20-40 százalékkal. A bérleti díjakat nézve pedig azt látható, hogy a vidéki egyetemvárosokban jelentős emelkedés következett be. Balogh László szerint ez azt mutatja, hogy már nem csak Budapesten beszélhetünk albérletboomról, hanem a vidéki egyetemvárosokban is, ahová kicsit később érkezett meg az áremelkedés. Ez egyébként abból is látszik, hogy a szóban forgó vidéki városokban a legtöbb lakásméret esetében nőtt a kínálat.
Győr speciális eset
Győrben más a helyzet, mint a többi városban: mindössze 6 százalékos volt még a garzonlakásoknál is az áremelkedés, így ezeket 66 ezer forintért kínálták. A 40-80 négyzetméteres győri lakások bérleti díja pedig - minimális mértékben, de - csökkent: 2 százalékkal 98 ezer forintra.
A 80-120 négyzetméteres kiadó győri lakások piacán 4 százalékkal 145 ezer forintra nőttek a bérleti díjak. Balogh László elmondta, hogy a győri albérletárak esetén erős a bázishatás, vagyis az, hogy itt már tavaly is eleve drágák voltak az albérletek, ezért az áremelkedés lehetősége emiatt idén kisebb volt.
